Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter sajtóértekezletet tart a NATO nem hivatalos oslói külügyminiszteri találkozója után 2023. június 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/NTB/Javad Parsa

Antony Blinken: az oroszországi lázadás „súlyos kérdéseket vet fel, valódi repedéseket mutat”

Vasárnapra elmúlt a veszély Moszkvában, a Wagner-csoport valóban elállt attól a szándékától, hogy az orosz fővárosig menjen. Európa találgat és elemez, miközben a lázadó zsoldoshadsereg parancsnoka, Jevgenyij Prigozsin eltűnt. Megszólalt Vlagyimir Putyin, aki mindenkit nyugalomra intett.

A Kreml azt közölte, hogy nem vonják felelősségre fegyveres felkelés szervezése miatt Jevgenyij Prigozsint, akiről úgy hírlett, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel kötött megállapodása értelmében Fehéroroszországba fog távozni. Oda egyelőre nem érkezett meg. Legutóbb a Don menti Rosztovban látták.

Sokat mondó, hogy „némák” mind az eddig általa, vagy éppen a Wagner-csoport által használt közösségi médiás felületek is. Az biztosnak látszik, hogy az ellene kiadott elfogatóparancsot Moszkva visszavonta.

Lynne Tracy, az Egyesült Államok oroszországi nagykövete kapcsolatba lépett az orosz külügyminisztérium illetékeseivel a Wagner-csoport körül kialakult helyzet miatt, de Antony Blinken amerikai külügyminiszter nem áll kapcsolatban Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – közölte vasárnap a CBS amerikai televíziós csatorna, saját forrásaira hivatkozva.

A CBS értesülései szerint Tracy nagykövet és az orosz külügyminisztérium között, valamint számos más szinten is kapcsolatot jött létre, de a két ország vezető diplomatái nem tárgyaltak.

Amikor az orosz féllel való kapcsolatokról kérdezték, Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CBS-nek adott interjújában azt mondta: „Az elnök parancsára a saját csapatomat arra utasítottam, hogy mindenekelőtt lépjenek kapcsolatba az oroszokkal, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy megértik felelősségüket, saját személyzetünk védelme, biztonságuk és jólétük, valamint az Oroszországban tartózkodó amerikai állampolgárok védelme szempontjából.”

Antony Blinken külügyminiszter azt mondta a CBS-nek, hogy a 24 órás oroszországi lázadás „súlyos kérdéseket vet fel, valódi repedéseket mutat”. Szerinte túl korai megjósolni, hogy a lázadás milyen hatással lehet a Kremlre vagy Oroszország 2022 februárjában indított inváziójára.

„Tizenhat hónappal ezelőtt Putyin Kijev határában állt, és azt akarta, hogy napokon belül elfoglalja a várost, letörölje az országot a térképről. Most meg kellett védenie Moszkvát, Oroszország fővárosát egy saját maga által kinevelt zsoldos ellen” – mondta az ABC-nek.

Ugyanakkor Moszkvát aligha kell már védenie. Az orosz fővárosban a körülményekhez képest nyugodt a helyzet. Vlagyimir Putyin vasárnap is tárgyalt telefonon Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, aki Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel is elemezte a helyzetet.

Moszkva támogatást kapott Kínától is, egyébként az éppen Pekingben lévő Andrej Rugyenko orosz külügyminiszter-helyettest pekingi munkalátogatása során fogadta Csin Kang kínai külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk
Elkészült a katasztrófavédelem videója a busztragédiáról
szívszorító

Elkészült a katasztrófavédelem videója a busztragédiáról

A vasárnap hajnali, 12 halálos áldozatot követelő buszbaleset helyszínén a hivatásos tűzoltók, a mentőszolgálat és civil szakemberek összehangolt munkájára volt szükség a roncsok alatt rekedt utasok kiszabadításához – derül ki a katasztrófavédelem által közzétett összefoglalóból.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Ezért menekülnek külföldre a legígéretesebb magyar startupok – Nem a tőke a legfőbb gond

Ezért menekülnek külföldre a legígéretesebb magyar startupok – Nem a tőke a legfőbb gond

Ha azt szeretnénk, hogy a startupok ne csak Magyarországon induljanak, hanem Magyarországon is növekedjenek és érjenek el globális sikereket, a tőke önmagában nem elegendő. Kutatásunk szerint, miközben az állam jelentős szerepet vállalt a startupok finanszírozásában, a szabályozási környezet továbbra is ritkán különbözteti meg a startupokat a hagyományos kis- és középvállalkozásoktól. A startup-ökoszisztéma szereplői évek óta az adminisztratív terhek csökkentését és a kedvezőbb adózást tekintik a legfontosabb állami feladatnak. Kutatásunk azt vizsgálja, hogy a magyar jogalkotás mennyiben követi le ezeket az igényeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. augusztus 16. 13:46
×
×