eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Az ukrajnai háború elől menekülő emberek a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán lévő Przemysl buszpályaudvarára érkeznek 2022. március 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Darek Delmanowicz

Drámai az ukrán háború hatása a menekültszámokra

Évtizedek óta nem nőtt ilyen mértékben az otthonukat háború, üldöztetés, emberi jogi konfilktusok vagy erőszak miatt elhagyni kényszerülők aránya, mint tavaly.

A lakóhelyükről elüldözöttek száma 2022-ben 21 százalékkal nőtt és az év végére már meghaladta a 108 millió főt is - írja az ENSZ adatait ismertető cikkében a The Guardian.

A szervezet menekültügyi ügynöksége, az UNHCR szerint idén májusra valószínűleg már a 110 millió főt is meghaladt az otthonukat elhagyni kényszerülők száma, melynek fő hajtóerői az ukrán háború és a szudáni konfliktusok.

"Ezek a számok azt mutatják, hogy egyesek túlságosan gyorsan rohannak konfliktusokba és túlságosan lassan keresik a megoldásokat.

Ennek következménye pusztítás, kitelepítés, gyötrelem az otthonukból erőszakkal elszakított emberek milliói számára" - mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

A jelentés szerint a menekültek száma 2022 végére szintén rekordmértékben, 35 százalékkal, azaz 8,9 millió fővel emelkedett, így elérte a 34,6 milliót. A növekedés nagyrészt az Ukrajnából érkezőknek, valamint az Iránban és Pakisztánban élő afgánok számával kapcsolatos korrekciónak köszönhetően következett be.

Az UNHCR szerint az ukrán háború kezdeti szakaszában napi 200 ezer ember hagyta el az országot, tavaly év végén pedig 11,6 millióan éltek távol eredeti lakhelyükről. Közülük 5,9 millió az országban maradt, 5,7 millió ember pedig külföldre menekült.

Ez talán a legnagyobb hasonló krízist jelenti a második világháború befejezése óta.

"A jelentés megmutatja világunk állapotát, amely egyre veszélyesebbnek és kiszámíthatatlanabbnak tűnik. A konfliktusok és jogsérelmek sok helyen folytatódtak vagy lángoltak fel, ami arra készteti az embereket, hogy induljanak el otthonaikból" - mondta Matthew Saltmarsh, az UNHCR hír- és médiaosztályának vezetője.

Míg az ukrajnai invázió nagyságrendjét és sebességét tekintve a legnagyobb kényszer-kilakoltatási válsághoz vezetett 2022-ben, a világ más részein annak kezdete óta új konfliktusok indultak vagy régiek mérgesedtek el.

Szudánban 2023 áprilisában harcok törtek ki a hadsereg és a félkatonai erők között, amely pusztító hatással volt a civil lakosságra.

"Idén az otthonukat lehagyók számának növekedését elsősorban a szudáni helyzet okozta, ahol az április óta tartó konfliktus közel félmillió menekültet és majdnem háromszor ennyi belső menekültet eredményezett" - mondta Saltmarsh.

Ebben a konfliktusban legalább 190 gyermek halt meg, és a következő fél évben akár kétmillió ember biztonságos élelmiszer-ellátása is veszélybe kerülhet miatta.

A helyzet továbbra is súlyos és kétségbeejtő Mianmarban is, ahol 2023 májusának végére az erőszakkal kitelepítettek száma 331 600 fővel nőtt 2022 végéhez képest, elérve az 1,8 milliót, míg a Kongói Demokratikus Köztársaságban a belső menekültek száma 6,2 millióra emelkedett.

Az ENSZ menekültügyi szervezete arra is rámutatott: működésük a nemzetközi közösség szándékától függ, a politikusoknak a békéről kell megpróbálniuk gondoskodni, de megfelelő finanszírozást is kell nyújtaniuk ahhoz, hogy az UNHCR folytathassa tevékenységét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 16:00
×
×
×
×