Infostart.hu
eur:
386.66
usd:
331.7
bux:
120317.74
2026. január 14. szerda Bódog
Az ukrajnai háború elől menekülő emberek a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán lévő Przemysl buszpályaudvarára érkeznek 2022. március 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Darek Delmanowicz

Drámai az ukrán háború hatása a menekültszámokra

Évtizedek óta nem nőtt ilyen mértékben az otthonukat háború, üldöztetés, emberi jogi konfilktusok vagy erőszak miatt elhagyni kényszerülők aránya, mint tavaly.

A lakóhelyükről elüldözöttek száma 2022-ben 21 százalékkal nőtt és az év végére már meghaladta a 108 millió főt is - írja az ENSZ adatait ismertető cikkében a The Guardian.

A szervezet menekültügyi ügynöksége, az UNHCR szerint idén májusra valószínűleg már a 110 millió főt is meghaladt az otthonukat elhagyni kényszerülők száma, melynek fő hajtóerői az ukrán háború és a szudáni konfliktusok.

"Ezek a számok azt mutatják, hogy egyesek túlságosan gyorsan rohannak konfliktusokba és túlságosan lassan keresik a megoldásokat.

Ennek következménye pusztítás, kitelepítés, gyötrelem az otthonukból erőszakkal elszakított emberek milliói számára" - mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

A jelentés szerint a menekültek száma 2022 végére szintén rekordmértékben, 35 százalékkal, azaz 8,9 millió fővel emelkedett, így elérte a 34,6 milliót. A növekedés nagyrészt az Ukrajnából érkezőknek, valamint az Iránban és Pakisztánban élő afgánok számával kapcsolatos korrekciónak köszönhetően következett be.

Az UNHCR szerint az ukrán háború kezdeti szakaszában napi 200 ezer ember hagyta el az országot, tavaly év végén pedig 11,6 millióan éltek távol eredeti lakhelyükről. Közülük 5,9 millió az országban maradt, 5,7 millió ember pedig külföldre menekült.

Ez talán a legnagyobb hasonló krízist jelenti a második világháború befejezése óta.

"A jelentés megmutatja világunk állapotát, amely egyre veszélyesebbnek és kiszámíthatatlanabbnak tűnik. A konfliktusok és jogsérelmek sok helyen folytatódtak vagy lángoltak fel, ami arra készteti az embereket, hogy induljanak el otthonaikból" - mondta Matthew Saltmarsh, az UNHCR hír- és médiaosztályának vezetője.

Míg az ukrajnai invázió nagyságrendjét és sebességét tekintve a legnagyobb kényszer-kilakoltatási válsághoz vezetett 2022-ben, a világ más részein annak kezdete óta új konfliktusok indultak vagy régiek mérgesedtek el.

Szudánban 2023 áprilisában harcok törtek ki a hadsereg és a félkatonai erők között, amely pusztító hatással volt a civil lakosságra.

"Idén az otthonukat lehagyók számának növekedését elsősorban a szudáni helyzet okozta, ahol az április óta tartó konfliktus közel félmillió menekültet és majdnem háromszor ennyi belső menekültet eredményezett" - mondta Saltmarsh.

Ebben a konfliktusban legalább 190 gyermek halt meg, és a következő fél évben akár kétmillió ember biztonságos élelmiszer-ellátása is veszélybe kerülhet miatta.

A helyzet továbbra is súlyos és kétségbeejtő Mianmarban is, ahol 2023 májusának végére az erőszakkal kitelepítettek száma 331 600 fővel nőtt 2022 végéhez képest, elérve az 1,8 milliót, míg a Kongói Demokratikus Köztársaságban a belső menekültek száma 6,2 millióra emelkedett.

Az ENSZ menekültügyi szervezete arra is rámutatott: működésük a nemzetközi közösség szándékától függ, a politikusoknak a békéről kell megpróbálniuk gondoskodni, de megfelelő finanszírozást is kell nyújtaniuk ahhoz, hogy az UNHCR folytathassa tevékenységét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Tegnap esést láthattunk Amerikában, ezt követően azonban már Ázsiában az emelkedésé a főszerep ma reggel, illetve az európai tőzsdék is felfelé vették az irányt. A nemesfém piacon továbbra is dőlnek a történelmi csúcsok: az arany és az ezüst is soha nem látott magasságokba emelkedett. A magyar tőzsdén is jó a hangulat, 2019 óta nem látott csúcsra száguldott a Mol. Piacmozgató gazdasági események szempontjából a délutáni amerikai inflációs adatok hozhatnak izgalmakat, emellett érdemes lesz figyelni Donald Trump elnök Iránnal kapcsolatos potenciális bejelentéseit, ugyanis rendkívül feszült a helyzet. Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×