Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Alaksandar Vucic szerb elnök az őt és a kormányzó Szerb Haladó Pártot (SNS) támogató belgrádi nagygyűlésen 2023. május 26-án. A felirat jelentése: szerb remény.
Nyitókép: MTI/AP/Marko Drobnjakovic

Megvan Vucic ellenszere a szerbiai belpolitikai válságra

Előre hozott választásokat tartanak hónapokon belül, a kérdés már csak az, hogy mikor – közölt Aleksandar Vucic. Az időpont az ellenzékkel folytatandó megbeszélések eredményétől függ, az ellenzéki politikusok viszont korábban azt jelezték, hogy nem hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni az elnökkel. A részletekről Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük.

Egyelőre nehéz megmondani, hogy mire gondolt a költő, ebben az esetben Alekszandr Vucic szerb elnök, hogy mikorra szeretné kitűzni az előre hozott választások időpontját – fogalmazott Németh Ferenc, aki szerint a legbiztosabb, hogy a jövő év eleje lesz az, amikor ezen választások végbemehetnek.

Szerbiában azután robbant ki belpolitikai válság, hogy négy héttel ezelőtt két véres lövöldözésre is sor került – az egyikre Belgrádban, a másikra a főváros környékén –, amelyek folyományaként azóta is folyamatosak a tüntetések a szerb fővárosban, ahol a jelenlegi kormány elszámoltatását, miniszterek lemondását, valamint jelentős reformokat követelnek a demonstrálók – emlékeztetett a Magyar Külügyi Intézet kutatója. A jelek szerint a kormányzópárt, illetve maga Alekszandr Vucic elnök pedig előre hozott választások kiírásával kívánja feloldani a helyzetet.

Az előre hozott választások egyben Vucic hatalmának megerősítését is jelenthetik, miután a közvélemény-kutatások alapján továbbra is a Szerb Haladó Párt és Vucic elnök számít a legnépszerűbb politikai erőnek, illetőleg politikusnak. Bár a tüntetések hatására számottevően csökkent mind a párt, mind az államfő támogatottsága, jelek szerint ebből az ellenzéki pártok mit sem profitálnak, a kiábrándult szavazók ugyanis a felmérések szerint nem az ő irányukba tendálnak.

Ahogyan arról az Infostart is beszámolt, a véres ámokfutásokat követően Szerbiában fegyveramnesztiát hirdettek. Németh Ferenc szerint a nagyszabású intézkedésnek alapvetően pozitív volt a társadalmi visszhangja, ami során a lakosok nagyságrendileg 10 ezer fegyvert szolgáltattak be a hatóságoknak. Mindez jól mutatja, hogy a két lövöldözés mennyire kihatott az állampolgárok erőszakhoz, valamint fegyvertartáshoz kötődő viszonyára is.

Ami a koszovói konfliktust illeti, a kutató úgy vélekedett, hogy

a kiélezett helyzet „nagyon jól jött” a belgrádi kormánynak, hiszen ezáltal elterelődik a figyelem a belpolitikai problémákról. A „koszovói kártya” azonban csak részint működik,

mert ugyan az EU vagy az Egyesült Államok most az észak-koszovói helyzet mielőbbi rendezésére fókuszál, a szerb társadalom nem hagyott fel a tüntetésekkel – jegyezte meg a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Csütörtök este a belgrádi kormány összeült. A tanácskozásról nem sok minden szivárgott ki, csupán annyi – amint arról korábban is már szó esett –, hogy előre hozott választások lehetnek, és ha erre sor kerül, akkor Ana Brnabic jelenlegki miniszterelnök le fog mondani. A nagy kérdés, hogy ki kerül majd a helyére – fogalmazott Németh Ferenc.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×