eur:
394.95
usd:
363.36
bux:
65450.33
2024. március 19. kedd Bánk, József
Vlagyimir Putyin orosz elnök Szvetlana Csupsevával, a Stratégiai Kezdeményezések Ügynöksége vezérigazgatójával beszélget az Oroszországi Kreatív Gazdaság Fejlődés című kiállításon a moszkvai Zotov Kulturális és Oktatási Központban tett látogatásán 2023. május 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov

Tálas Péter: ez Putyin személyes háborúja, a haláláig fog küzdeni

Az ukránok számára egy nagyon sikeres ellentámadás hozhatja meg a béketárgyalásokat, míg az orosz ellencsapást a hiányos tisztikar is nehezíti – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. Tálas Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt.

Tálas Péter azzal kapcsolatban, hogy látszik-e bármilyen nyugati elképzelés arról, hogy milyen időpillanatban és milyen hadi helyzetben lehetne elkezdeni a tűzszüneti tárgyalásokat, úgy fogalmazott: egyelőre úgy fest, hogy mindenki inkább csak kommunikál, de tervek valószínűleg nincsenek. Szerinte az első pillanat, amikor a béketárgyalás lehetőségéről el lehet kezdeni „merengeni” – legalábbis ukrán részről –, az lesz, ha ismertté válik az ellentámadás eredménye.

Amennyiben ez megakad Zaporizzsje vagy Herszon környékén, és nem sikerül átütni az orosz frontot, akkor előbb-utóbb el kell kezdenie az ukránoknak tárgyalniuk – fejtette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója, aki egyébként azt feltételezi, hogy az oroszok nem lesznek képesek aktív, manőverező védelemre, miután eszközhiánnyal (harckocsi) küzdenek.

Vagyis, ha el is akad az ukrán ellentámadás, az oroszok nem lesznek képesek hatékony visszatámadást végrehajtani. Katonájuk talán még lenne, de az egyáltalán nem biztos, hogy ezek az erők jól felszereltek, az pedig bizonyos, hogy kevésbé jól kiképzettek – tette hozzá Tálas Péter, emlékeztetve arra, hogy a háború során Oroszország a legnagyobb vereségét eddig a tisztikarban szenvedte el, ezért aztán vannak olyan, jellemzően kisebb egységek, amiket egész egyszerűen nem tudnak létrehozni, miután nincs ember a vezetésükre. Következésképp egészen másképp kell a haderejüket berendezni, mintha rendelkeznének kellő mennyiségű tiszttel. De ez nem jelenti azt, hogy ne akaszthatnák meg az ukrán ellentámadást.

Amennyiben az ellentámadás nagyon sikeres lesz, várhatóan azok fognak fölbátorodni, akik valóban úgy gondolják, hogy minimum a február 24-e után elfoglalt négy oblasztyt – a Krím és a Donbasz azon része nélkül, ami a szeparatista köztársaság eredeti, tényleges területét jelenti – vissza kell szerezni – emelte ki Tálas Péter, aki szerint ebben az esetben még elhúzódhat a háború. Azzal együtt, hogy a másik oldalon – orosz és nyugati szakértők egybehangzó véleménye alapján – Vlagyimir Putyin orosz elnök is nagyon elhatározott a háború mellett. „Gyakorlatilag egy idős embernek egy olyan tette, amivel be szeretne jutni a történelembe. […]

A haláláig fog küzdeni, mert nem tehet mást, ez a logika”

– idézett bizonyos véleményeket a szakértő, aki szerint Putyin ezt meg is teheti, miután az orosz társadalom csupán 10-12 százaléka ellenzi a „különleges hadműveleteket”.

Lengyel–orosz viszony

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a lengyel elnök aláírja azt a törvényt, ami alapján kizárhatók a közéletből azok a politikusok, akik orosz befolyás alá kerültek. Egyikük Donald Tusk, aki kormányfőként a gázszerződést kötötte, és Mateusz Morawiecki kihívója lehet a választásokon. Tálas Péter a hírhez kapcsolódóan úgy fogalmazott: nem kérdés, hogy a lengyel belpolitikában mennyre fajsúlyos az orosz kérdés.

Mint azt kifejtette: a lengyel biztonságpolitika alapvetően a 90-es évektől egy nagyon erős orosz fenyegetésre épül, illetve egy nagyon erős orosz fenyegetést feltételez, aminek gyakorlatát a 2008-as orosz–grúz háború óta tapasztalják. Már akkor is arra hívták fel határozottan a világ figyelmét, hogy Oroszország politikája, agresszív magatartása nemcsak Lengyelországot és Kelet-Közép-Európát, hanem az egész öreg kontinenst fenyegeti. Ebbéli félelmüket a 2014-es krími, majd a 2022-es offenzíva csak tovább erősítette. A lengyelek pedig most úgy lépnek föl, mint akik előre megmondták a történéseket, azzal együtt, hogy elismerten, talán a legjobban ők ismerik a putyini rendszernek a természetrajzát – tette hozzá az NKE munkatársa.

Bár Lengyelországban is vannak ideológiai harcok, Tálas Péter egyetértett azzal, hogy pártállástól függetlenül a lengyel politikai elit egységes a fentiekben. Az egyik „törésvonal” amúgy a szmolenszki katasztrófához kötődik, amelyben Lech Kaczynski, az államelnök felesége és nagyon sokan életüket vesztették a politikai elitből és katonai vezérkarból. Az akkor hatalmon lévő Tusk-kormányt – aminek kezelni kellett, és igyekezett is kezelni a helyzetet –, azzal bélyegezték meg, hogy együttműködik Oroszországgal, miután nem volt hajlandó kimondani: merényletet követtek el a lengyel politikai elit ellen, amit a konzervatívok hangoztatnak.

Az oroszbarátság pedig egy olyan plecsni, aminek nagyon rossz a renoméja Lengyelországban

– magyarázta a szakértő.

Bár még csak egyszer futotta át, Tálas Péter értelmezésében egy olyan gumitörvényt készülnek elfogadni Lengyelországban, ami több sebből is vérzik, miután annak értelmében egy olyan bizottságot állítanának föl nem jogászokból, ami csaknem bíróságként működne. Ráadásul bárkit meggyanúsíthatna oroszbarátsággal, megfosztva a védekezéstől is ennek kapcsán. „Nem véletlen, hogy egy félmilliós – ellenzék melletti, kormányzat elleni – tüntetés zajlott Varsóban, ami talán példátlan” – fogalmazott Tálas Péter. Meglátása szerint ez az ellenzék vezetését is meglephette, mert úgy tűnik, a társadalom most jobban szeretné az ellenzék egységes fellépését a kormányzattal szemben, mint maga a politikai vezetés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×