A dokumentum szerint Európa tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója egytől egyig szénerőmű volt. A nagyrészt lengyel- és németországi létesítmények az energiaszektor összes kibocsátásának egynegyedéért voltak felelősek, az EU teljes kibocsátásának pedig a 13 százalékáért.

A szén-dioxid-kibocsátás Európa-szerte csökken, ugyanakkor a kibocsátás 60 százalékáért a szénerőművek a felelősek, ennek kétharmadáért pedig Németországot és Lengyelországot terheli a felelősség.

Az Euronews által ismertetett jelentés szerint a "top 10-es" listán Bulgária is szerepel, a BEH által üzemeltetett Maritsa East 2 ligniterőmű a tizedik helyen áll. A többi kilenc gazdája Németország és Lengyelország - derült ki az EU-ETS nevű, az üvegházhatású gázok kibocsátását ellenőrző uniós emisszió-kereskedelmi rendszerből.

A szénerőművek ebből a szempontból vissaeső bűnösnek számítanak azon az úgynevezett "piszkos listán", amely a legszennyezőbb tüzelőanyagokat tartalmazza.

"Minél gyorsabban le tud mondani Európa a szénenergiáról, annál jobb " - hangoztatta a jelentéssel kapcsolatban Harriet Fox, az Ember elemzője.

Utalt arra, hogy hét szénerőmű már az elmúlt tíz évben a legszennyezőbbek között volt Európában. Sőt a PGE vállalat által üzemeltetett lengyelországi Belchatów erőmű a lista élén áll azóta, amióta az unió a szóban forgó EU-ETS ellenőrző rendszert 2005-ben bevezette.

A lista második helyém az RWE által Neurahtban működtetett szénerőmű, míg a harmadikon az ugyancsak német, de a cseh EPH közművállalat által felügyelt és cseh telephelyű Boxberg erőmű áll.

Az agytröszt jelentéséből kitűnt, hogy

az említett három közüzemű vállalat, a PGE, az RWE és az EPH 2022-ben olyan mennyiségű szén-dioxiddal egyenértékű szennyező anagot bocsátott ki, mint az egész olasz áramtermelő szektor.

A három cég az uniós károsanyag-kibocsátás harminc százalékáért volt felelős, és ebben a barnaszén- eőműveké volt a legnagyobb szerep.

Az említett "piszkos lista" összeállításához az Ember több mint tízezer létesítmény 2022-es kibocsátását vizsgálta mindenekelőtt a légi közlekedés, az energiatermelés és az ipar területén.

Az adatokból kitűnt, hogy az áramtermelő szektor volt felelős 739 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásért, ami körülbelül a fele az összes uniós károsanyag-kibocsátási mennyiségnek. Ezen belül a kibocsátás több mint 60 százaléka a szénre esett, ennek kétharmadáértz pedig Németországot és Lengyeloszágot terheli a felelősség.

Nem lehet büszke a tizedik helyre Bulgária sem a BEH által működtetett Maritsa East barnaszén-erőművel.

Noha a szén még mindig domináló szerepet tölt be az uniós károsanyag-kibocsátásban, elemzők szerint a szénenergia szerepének hosszú távú csökkenése egyértelmű. Erre utal, hogy 2022-ben a szénerőművek ártalmas kibocsátása 40 százalékkal volt alacsonyabb, mint tíz évvel korábban.

Noha a globális gázellátási válság ismét növelte a szénerőművek szerepét, a növekedés korlátozott volt.

Bár Németoszágban az atomerőművek bezárása miatt a múlt évben ismét reaktiváltak szénerőműveket, azok károsanyag-kibocsátása az elmúlt tíz évben 37 százalékkal csökkent.

A deklarált hivatalos célkitűzés szerint legkésőbb 2030-ig Németország végleg lemond a szénenergiáról.

Lengyelország ezzel szemben semmifajta erre vonatkozó célt nem közölt, és a szén-dioxid-kibocsátását az elmúlt tíz évben csak 12 százalékkal sikerült csökkentenie.

Mindez azt jelenti, hogy Lengyelország ezen a téren hamarosan a dobogó legfelsőbb fokára léphet, amennyiben nem változtat az eddigi irányvonalon. Miközben Németország némi haladást ért el a széntől való függőség csökkentése terén, Lengyelországnak azonban csak most kell hozzákezdenie ehhez - fogalmazott Harriet Fox.

(A nyitóképen: Gőz száll fel a Datteln IV szénerőműből a németországi Dattelnben 2020. május 29-én.)