Az interjúban a német közszolgálati televízió emlékeztette Jens Stoltenberget arra, hogy a szövetség 2008-ban ígérte meg Ukrajnának a NATO-tagságot. Ezzel kapcsolatban azt a kérdést tette fel, vajon az orosz agresszió sújtotta országnak további tizenöt évet kell várnia a csatlakozást.

"Nem tudom pontosan megmondani, hogy Ukrajna mikor lesz a szervezet tagja, de azt elmondhatom, hogy valamennyi tagállam egyetért a csatlakozással" – jelentette ki a főtitkár, utalva arra, hogy a tavalyi csúcstalálkozón megújították az erre vonatkozó ígéretet.

Ennél is fontosabbnak tartotta ugyanakkor, hogy – mint fogalmazott – valamennyi szövetséges egyetértett Ukrajna "katonai támogatásának" szükségességében. Csakis ez biztosíthatja Ukrajna szuverén államként való túlélését. Ha ez nem sikerül, a NATO-csatlakozás amúgy sem jöhet szóba – tette hozzá.

A ZDF emlékeztette a főtitkárt arra, hogy mind a német kancellár, mind a külügyminisztere kételyeit fejezte ki Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban. Ezzel összefüggésben pedig azt a kérdést tette fel, hogy milyen érvekkel kívánja a kételkedőket meggyőzni. A konkrét választ megkerülve Stoltenberg ismételten azt hangoztatta, hogy Ukrajna csatlakozásával valamennyi tagállam egyetért. Szerinte most a csatlakozáshoz vezető útról van szó, most ezzel kell foglalkozni.

"Természetesen be kell vallanunk, hogy a csatlakozásra a háború idején nem kerülhet sor. De már most meg kell kezdenünk az előkészületeket a háború után időre"

– fűzte hozzá. Stoltenberg cáfolta azt is, hogy a menetrenddel kapcsolatban egyfajta "rohanásról" lenne szó. "Ukrajnának már most segítenünk kell, hogy tovább közeledjen a szövetséghez" – jelentette ki.

A segítség kapcsán pedig kiemeltéte annak szükségességét, hogy Ukrajna a szovjet szabványú katonai felszerelés NATO-szabványú fegyverekre cserélhesse fel.

Stoltenberg 2000 és 2001, illetve 2005 és 2013 között Norvégia miniszterelnöke volt, a NATO főtitkáraként pedig 2014 október elsején lépett hivatalba. A ZDF kérdésére utalt arra, hogy jelenlegi mandátuma ősszel lejár, és nem áll szándékában a meghosszabbítása. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szövetség képes "jó utódmegoldást" találni.

"A magam részéről csak arra összpontosítok, hogy a szövetséget a jelenlegi rendkívül nehéz időszakban vezessem"

– jelentette ki.

Stoltenberg interjújával egy időben német források emlékeztettek: Oslóban a szövetség külügyminisztereinek nem hivatalos találkozóján több tagország állást foglalt az ellen, hogy Ukrajnának gyors csatlakozást ígérjenek. Idézték Annalena Baerbock német külügyminisztert, aki támogatásáról biztosította ugyan a NATO által meghirdetett "nyitott kapuk politikáját", de úgy vélte, egy háború közepén újabb csatlakozásról nem lehet szó.

A források utaltak arra is, hogy Németországhoz hasonlóan más nagy nyugat-európai NATO-tagállamok is óvtak a tagsággal kapcsolatos "túlzott" ukrajnai várakozásoktól. Németország mellett az Egyesült Államok és Franciaország is azon az állásponton van, hogy "gyors" teljes jogú tagság nem jöhet szóba, ehelyett biztonsági garanciákat kell nyújtani Ukrajnának. Idézték a francia külügyminisztert, Catherine Colonnát, aki szerint az ilyen jellegű, a háború utáni időszakra szóló konkrét biztonsági garanciáról most kell tárgyalni.