Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
333.95
bux:
121499.8
2026. március 3. kedd Kornélia
Kisida Fumio japán miniszterelnök, a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetője mosolyog a pártja tokiói székházában tartott sajtótájékoztatón a parlamenti választások napján, 2021. október 31-én. A helyi médiában megjelent előrejelzések szerint a kormányzó koalíciót alkotó jobboldali LDP és a jobbközép Komeito párt nyerhette meg a választásokat, és ugyan némi veszteséggel, de megőrizheti többségét a törvényhozásban.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Behrouz Mehri

Egyszer csak megjelentek a világ vezetői Hirosimában

A G7-országok vezetői példátlan, közös látogatást tettek pénteken a hirosimai atomcsapásnak emléket állító múzeumban, az eseményt a japán miniszterelnök azért szervezte, hogy elősegítse az atomfegyver-mentes világ létrejöttét.

A múzeum a városra 1945-ben az amerikai hadsereg által ledobott atombomba pusztításának emlékét őrzi. A látogatás, melyen az atomhatalmak vezetői - köztük Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök - is részt vettek, a G7-országok, vagyis a világ gazdaságilag legfejlettebb államai háromnapos csúcstalálkozójának kezdetét jelezte, melyet a Japán nyugati részén fekvő városban tartanak, a világ első atomtámadásának helyszínén.

A találkozót vezető és a hirosimai választókerületet is képviselő Kisida Fumio japán miniszterelnök a csúcstalálkozó egyik legfontosabb témájaként a nukleáris leszerelést nevezte meg.

Kisida hangsúlyozta, hogy közelről kell látniuk a vezetőknek az atombomba bevetésének "valóságát", ezt minden nukleáris leszerelési törekvés kiindulópontjának nevezte.

Joe Biden a második amerikai elnök, aki Hirosimába látogatott, az első Barack Obama volt 2016-ban, miután részt vett a G7 szintén Japánban tartott csúcsértekezletén.

Az Egyesült Államok mind ez idáig az egyetlen állam a világon, amely nukleáris fegyvert vetett be fegyveres konfliktusban.

Az első atomcsapást 1945. augusztus 6-án mérték Hirosimára, három nappal később pedig Nagaszaki ellen is atomfegyvert vetettek be. A támadások következtében a becslések szerint mintegy 210 ezer ember, főként polgári lakosok haltak meg 1945 végéig. Az akkor még Kelet-Ázsia jelentős területeit uraló Japán a második atomtámadás után 6 nappal letette a fegyvert. amivel véget ért a második világháború.

Korábban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte, hogy Biden nem tervez bocsánatkérést az Egyesült Államok nevében.

A múzeum körülbelül százezer tárgyat, köztük fotókat, megégett, elszakadt ruhákat, elszenesedett ételhordót, a sugárzás miatt kihullott hajat őriz.

Kisida 2016-ban, akkor külügyminiszterként elvitte G7-es hivatali partnereit a múzeumba, és koszorút is helyeztek el az épület melletti Béke Emlékparkban, arra azonban még nem volt példa, hogy a G7-országok vezetői együtt látogattak volna el a múzeumba.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.

Volodimir Zelenszkij nyíltan támadja Orbán Viktort, és azt állítja: „lehetetlen újraindítani” a Barátság kőolajvezetéket

Hiszi, hogy Orbán Viktor vereséget szenved a magyar választásokon – mondta Volodimir Zelenszkij. Az interjúban azt is közölte: „többször megmondta, hogy Európa ne vegyen orosz olajat”. „A Barátság vezeték elpusztult, a helyreállításhoz tűzszünet kell – ezt világosan meg kell mondani Putyinnak” – fogalmazott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×