Utoljára ünnepelték meg munkaszüneti nappal Dániában pénteken a Nagy Imádság Napját, amely a védelmi kiadásoknak az ukrajnai háború nyomán tervbe vett növelésének esett áldozatul.

A húsvét utáni negyedik péntekre eső, eredetileg böjttel és bűnbánattal együtt járó ünnepet V. Keresztély király rendelte el 1686-ban. A húsvét utáni negyedik péntek a jövő évtől már nem lesz munkaszüneti nap.

A munkaszüneti nap eltörlését decemberben javasolta a kormány az adóbevételek növelése céljából, hogy abból fedezni lehessen a megnövekedett védelmi kiadásokat az Ukrajna elleni orosz háború nyomán.

A koppenhágai kabinet 2030-ig a GDP 2 százalékára akarja emelni a védelmi költségvetést, összhangban a NATO-elvárásokkal. Az ehhez szükséges 4,5 milliárd dán korona (233 milliárd forint) nagy részét az ünnepnap eltörléséből befolyó adóbevételekből finanszíroznák.

A munkaszüneti nap eltörlése ellen tízezrek tüntettek februárban Koppenhágában, az utóbbi több mint tíz év legnagyobb dániai demonstrációján.

A szakszervezeteken kívül a lutheránus egyház is ellenezte az ünnep eltörlését, de a kormány kitartott terve mellett, és február végén a parlament is megszavazta a kezdeményezést.