Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Amszterdam, 2018. március 2.A HaCarmel kóser zsidó étterem betört kirakata Amszterdamban 2018. március 2-án, miután néhány hónapon belül harmadszor megtámadták ismeretlen tettesek az üzletet. (MTI/EPA/Evert Elzinga)
Nyitókép: EVERT ELZINGA

Aggasztó jelenség erősödik Hollandiában

Egyre jobban terjed az antiszemitizmus, tavaly háromszorosára nőtt az antiszemita incidensek száma 2018-hoz képest – írta a Trouw címu napilap szombaton a holland ügyészség statisztikáira hivatkozva.

Az elmúlt öt évben az ügyészség összesen 237, antiszemitizmussal kapcsolatos ügyet vizsgált. A be nem jelentett esetek száma azonban ennél több is lehet, mert az állami szerv nem tud olyan incidensekkel foglalkozni, amelyekhez a rendőrség nem szolgáltatott elég bizonyítékot – írta a lap.

A holland igazságügyi tanács adatai szerint az elmúlt öt évben 23 embert ítéltek el antiszemita megnyilvánulás miatt, de vélhetően az ilyen megnyilvánulások valódi száma is több, mert több ügyet „vallási meggyőződésen alapuló diszkrimináció” általános címmel regisztráltak – tette hozzá a lap.

Eddo Verdoner, az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős nemzeti koordinátor az újságnak úgy nyilatkozott, hogy a zsidókkal szembeni gyűlölet leginkább az interneten, ezen belül a közösségi médiában terjed. Mint mondta, 2020-ban több mint kétszázezer antiszemita tartalom és bejegyzés volt látható a holland internetes oldalakon.

Az ügyészség adataiból az is kiderült, hogy a koronavírus-járvány idején kifejezetten nőtt az antiszemita megnyilvánulások száma Hollandiában.

(Nyitóképünk illusztáció: A HaCarmel kóser zsidó étterem betört kirakata Amszterdamban 2018. március 2-án, miután néhány hónapon belül harmadszor megtámadták ismeretlen tettesek az üzletet.)

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×