eur:
411.19
usd:
392.63
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Biztonságosan át a télen című jelentéssel Olaf Scholz német kancellár, Robert Habeck gazdasági és Christian Lindner pénzügyminiszter (b-j) a berlini kancellári hivatalban 2022. október 10-én. A független gazdasági szakértői bizottság által készített jelentés az orosz gázszállítások csökkenésére és az energiaárak emelkedésére tekintettel fogalmaz meg ajánlásokat a tél átvészelésére.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Berobbant a gázvita a német koalícióban: befűtöttek Robert Habecknek

Belpolitikai vihart kavart a zöld párti gazdasági miniszter azzal a tervezetével, amely már 2024-től bevezetné az új gáz- és olajfűtési rendszerek telepítésének tilalmát. Az ellenállás alig több mint huszonnégy óra alatt rendkívüli méreteket öltött.

Derült égből villámcsapásként szivárgott ki a zöld párti Robert Habeck gazdasági miniszter, egyben alkancellár tervezete arról, hogy az olaj- és gázfűtés száműzetésével nem várnak a koalíciós megállapodásban eredetileg előirányzott időpontig, azaz 2025-ig, hanem azt már egy évvel előbbre hozzák. Ráadásul a koalíció a későbbi átállást is fokozatosan tervezte, ezzel szemben Habeck javaslata 2024-től egy csapásra történő tiltást említ.

A kiszivárgott részletek szerint a kizárólag fosszilis energián, mindenekelőtt gázon és olajon alapuló fűtési rendszerek beépítése 2024-től nem engedélyezett, és csak olyan fűtést lehet felszerelni, amely legalább 65 százalékban megújuló energiából termel hőt.

"Alapjában ellenzünk mindenfajta tiltó szabályozást"

– fogalmazott a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöke. Friedrich Merz szerint pártja amellett van, hogy a magánháztartásokat a tiltás helyett ösztönzőkkel vegyék rá fűtési rendszereik klímabarát korszerűsítésére. A pártelnök különösen élesen bírálta a Zöldeket. Szerinte a párt korábbi arculatára emlékeztet azzal, hogy az embereknek állandóan és egyfajta gyámkodó szerepet vállalva igyekszik elmagyarázni, hogy mit tegyenek, illetve mit tehetnek.

A kisebbik konzervatív párt, a CSU politikusa arra szólította fel a kormánykoalíciót, hogy ne hagyja jóvá a gazdasági minisztérium tervezetét. Alexander Dobrindt szerint ezúttal is a Zöldek Pártjára jellemző tilalmi politikáról van szó. Ez pedig az emberekre szükségtelen terheket ró, és eltántorítja őket attól, hogy a klímavédelemben közreműködjenek – jelentette ki.

A CDU és a CSU közös parlamenti frakciójának vezetője, Thorsten Frei szerint

a tervezet leküzdhetetlen nehézségeket okoz a német állampolgároknak.

Az ellenzéki pártoknál is keményebben foglalt állást a tervezet ellen a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP. Christian Dürr frakcióvezető az ARD televíziónak nyilatkozva közölte, hogy pártja megakadályozza a gáz- és olajfűtési rendszerek tervezett tilalmát. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kilátásba helyezett tilalommal az építési, illetve a bérleti költségek tovább emelkednének. A szabad demokrata politikus szerint a technológia fejlődésével arra kell törekedni, hogy a jövőben a klasszikus fűtési rendszerek is klímasemlegesen működhessenek.

Hasonlóan nyilatkozott az FDP lakáspolitikai szóvivője. Daniel Frost arra mutatott rá, hogy a gázfűtési rendszerek általános tilalma az emberek többségét súlyosan érintené, és rendkívüli pénzügyi terheket róna rájuk. A tilalmat ugyanakkor szükségtelennek nevezte, szerinte ugyanis a jövőben a gázinfrastruktúra is alkalmazható klímasemleges módon, a többi között hibrid fűtési rendszerek és hidrogén alkalmazásával. Dürr szerint az ilyen jellegű innovációk fékezése megengedhetetlen.

A tiltakozások ellenére a Zöldek Pártja kitart a tilalom mellett. A párt építés- és lakáspolitikai szóvivője szerint a gáz- és olajfűtési rendszerek telepítésének tilalma már elhatározott, arról koalíciós egyezség jött létre. A szóvivő ezzel a kijelentésével arra a megállapodásra utalt, amely szavai szerint a koalíciós pártok között 2022 márciusában jött létre. Ugyanakkor megerősítette, hogy a kormány "szociális támogatást" kíván nyújtani az új fűtési rendszerek használatához.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×