eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Felderítő drón kijelzőjét nézi egy ukrán katona egy lőállásnak használt épületben a keleti fronton, a Donyec-medencében fekvő Szeverodoneckben 2022. június 9-én. Az orosz erők május 29-én vették ostrom alá a várost.
Nyitókép: MTI/AP/Olekszandr Ratusnyak

Megszólalt Kijev az oroszországi dróncsapások ügyében

Nem hagyták szó nélkül az ukránok a radioaktív anyagokkal való provokáció vádját sem.

Ukrajna nem mér csapásokat Oroszország területére - jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, reagálva azokra az orosz vádakra, amelyek szerint Ukrajna drónokkal támadta meg az Oroszországi Föderáció régióit. Hozzátette, hogy Oroszországban nő a pánik és folyamatban a szétesés, és "ezek megnyilvánulása az azonosítatlan repülő tárgyak által az infrastrukturális létesítmények ellen elkövetett belső támadások számának növekedése".

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy kedden robbanások történtek Oroszország krasznodari területén, majd tűz ütött ki egy olajfinomítóban, Moszkva szerint dróntámadások következtében. Ezen felül kétszáz négyzetkilométernyi légteret zártak le Szentpétervár fölött, és a helyi, pulkovói repülőtér nem fogadott repülőgépeket, miután "azonosítatlan repülő tárgyat" észleltek a város felett.

Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő szerdán "álhírnek" nevezte azt az orosz vádat, hogy Ukrajna radioaktív anyagokkal készülne bármiféle provokációra. Korábban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő jelentette ki, hogy Kijev a Moldovához tartozó szakadár terület, a Dnyeszter-melléknél készül ilyen provokációt végrehajtani. "Ukrajna szigorúan elkötelezett a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása mellett" hangsúlyozta Nyikolenko, hozzátéve, hogy "az oroszok gyakran másokat hibáztatnak azért, amit ők maguk terveznek".

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Facebookon kijelentette, hogy 2023. március 1-jén Vlagyimir Putyin orosz elnök ötödik nagy vereségét szenvedte el az Ukrajna ellen indított támadás kezdete óta. "Történelmünk legnehezebb telét éltük túl. Hideg és sötét volt számunkra, de elpusztíthatatlanok voltunk" - írta a tárcavezető. Megjegyezte, Ukrajnát partnerei támogatták abban, hogy kitartson , és az EU is nyert, mert "nem fagyott meg orosz gáz nélkül".

A miniszter szavai szerint Oroszország első vereségét akkor szenvedte el Ukrajnában, amikor az offenzíva első perceiben az ukránok nem engedték, hogy "Putyin megbénítsa őket a félelemtől". "A második az volt, amikor meghiúsítottuk az orosz villámháború tervét. Ukrajna nem esett el sem három nap alatt, egy hét, egy hónap és egy év alatt sem, és soha nem esik el" - hangoztatta Kuleba. Szerinte a harmadik vereséget az Oroszországi Föderáció diplomáciai fronton szenvedte el, a negyediket pedig azzal, hogy Oroszország - a hatékony ukrán műveletek és ellentámadások eredményeként - elveszítette Ukrajna megszállt területeinek nagy részét.

Közben szerdán ismét légiriadó volt az ukrán fővárosban, Kijevben. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közölte az Ukrajinszka Pravdával, hogy a légvédelem lelőtt egy orosz drónt Kijev megye légterében.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×