Infostart.hu
eur:
385.62
usd:
332.39
bux:
0
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Légi felvétel a pusztítás nyomairól a délkelet-törökországi Kahramanmarasban 2023. február 13-án, egy héttel a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja a 29 ezret, a sérülteké a 80 ezret.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Újabb utórengés Törökországban – tovább romlott a helyzet, ha még lehet

Halálos áldozat is van, olyan épület is összeomlott, ami eddig megúszta.

Újabb, közepesen erős utórengés rázta meg Törökország déli részét hétfőn, aminek következtében olyan épületek is összeomlottak most - legalább egy ember halálát okozva -, amelyek szerkezeti károkat szenvedtek a február 6-i pusztító földmozgásokban, de össze nem dőltek akkor - közölte Yunus Sezer, a török katasztrófavédelem (AFAD) vezetője.

Az 5,6-os erősségű földmozgás epicentruma a Malatya tartományban található Yesilyurt település közelében volt. A haláleset mellett száznál is több sérültet, és több mint kéttucat összedőlt épületet jelentettek.

Egy apát és lányát sérülten, de élve kimentettek a törmelék alól Yesilyurtban. Bemerészkedtek megrongálódott négyemeletes házukba, hogy személyes holmijukat kihozzák onnan, de az épület közben leomlott az újabb földmozgás következtében.

A HaberTürk hírtelevízió közlése szerint Malatya tartomány egy másik pontján kutató-mentő egységek három olyan embert próbálnak meg kimenteni a romok alól, akik parkoló autókban ültek, amikor a közeli házak összeomlottak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn bocsánatot kért amiatt, hogy az első földrengések utáni állami segítségnyújtás késett.

Adiyaman városban tartott beszédében a török államfő azt mondta: a pusztítás mértéke, az időjárási körülmények és az infrastruktúrában keletkezett károk miatt az első napokban a mentés nem zajlott kellő hatékonysággal.

Erdogan egy év türelmet kért, amíg "a földrengés okozta károk nagy részét fel tudják számolni". "Mint minden halandónak, nekünk is lehetnek hibáink és hiányosságaink" - mondta.

A Világbank becslése szerint csak Törökországban legalább 34,2 milliárd dolláros (12 ezer milliárd forint) közvetlen anyagi kár keletkezett, ami az ország 2021-es GDP-je négy százalékának felel meg. A hétfőn ismertetett jelentés abból indul ki, hogy az újjáépítés költségei ennek az összegnek akár a duplájára is nőhetnek, ami nagyban függ attól, hogy az új épületbiztonsági előírásokat mennyire kérik számon.

A Világbank mindemellett úgy becsüli, hogy

1,25 millió ember maradhatott - tartósan vagy átmenetileg - fedél nélkül a katasztrófa következtében.

A nemzetközi pénzintézet 1,78 milliárd dollár (640 milliárd forint) segítséget ígért.

A Világbank összesítése csak Törökországra vonatkozik, a szíriai pusztítás adatait nem tartalmazza.

Törökországban és a szomszédos Szíriában időközben több mint 48 ezerre emelkedett a február 6-i földrengések halálos áldozatainak a száma, a katasztrófában 185 ezer épület dőlt össze, vagy szenvedett komoly károkat. A hatóságok tízezernél is több utórengést jegyeztek fel.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×