Az alapvető kérdés az, hogy mi lesz Észak-Írországgal azután, hogy az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót, ami történelmi viszonylatban is egy rendkívül kényes kérdése a régiónak. Tárnok Balázs felidézte, hogy korábban szabályos polgárháború zajlott Észak-Írországban, amit végül az 1998-as nagypénteki megállapodás zárt le. Az alku lényege éppen az volt, az Ír Köztársaság és Észak-Írország között ne legyen „kemény” határ, tehát szabad legyen az átjárás a személyek és az áruk tekintetében.

A brexittel azonban a megállapodás veszélybe került, ezért aztán a kilépési tárgyalások során egész végig arra kellett törekedni, hogy a Belfast-megállapodás sértetlen maradjon – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének megbízott vezetője. Mindazonáltal – az Egyesült Királyság és az Európai Unió között létrejött – északír protokoll gyakorlati alkalmazása azt mutatta, hogy egyik fél sem elégedett, és az idő közben előjött problémákról tárgyalnak most.

Ismeretes, az északír jegyzőkönyv alapján a vámhatár az Ír Köztársaság és az Észak-Írország közötti határ helyett Észak-Írország és az Egyesült Királyság közé, a tengerre került, vagyis a vámellenőrzéseket az északír kikötőkben hajtották végre. Tárnok Balázs szavai alapján ezzel kapcsolatban

elvi és gyakorlati problémák is felmerültek.

Előbbiek abból fakadnak, hogy Észak-Írország úgy az Egyesült Királyság része, hogy közben az európai szabadpiac része is maradt, ami az északíreknek (kerekedőknek, vállalkozóknak, stb.) a mindennapi életben viszonylag sok nehézséget okozott, akár az élelmiszerellátás területén, akár a kereskedelem egyéb szegmenseit tekintve.

Ami pedig az elvi gondokat illeti, az északír unionistáknak, illetve általában véve az Egyesült Királyság vezetésének az a problémája, hogy némileg megtört az egység a szigetországban abból fakadóan, hogy az északír tengeren kellett végrehajtani az ellenőrzést, és így bár szabad az átjárás az északír–ír határon, mégis, egy határ került Nagy-Britannián belülre – fejtette ki az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott intézetvezetője, megismételve, hogy az északír jegyzőkönyv ilyen szempontból elfogadhatatlan Londonnak, valamint az északír protestánsoknak.

Megjegyezte, utóbbiak azért vannak kicsit gyengébb, mégis kellően erős pozícióban, mert tavaly – száz év után – ugyan a katolikus Sinn Féin szerzett többséget a parlamentben, de a nagypénteki megállapodás értelmében az északír kormány felállításához a protestánsok és a katolikus egyetértésére van szükség. Az unionisták pedig jelezték: addig blokkolják a felekezeti hatalommegosztáson alapuló kormány létrejöttét, amíg az északír protokoll ügye meg nem oldódik.

Tehát Észak-Írország kérdése jelenleg vita az Egyesült Királyság és az EU között, vita Észak-Írország és az Ír Köztársaság, illetőleg az Egyesült Királyság között, egyben egy belső válság is, ami a polgárháborús ellentétek kiújulásával fenyeget

– összegezte a szakértő.

Tárnok Balázs emlékeztetett: London 2022 júniusában előterjesztett egy javaslatot, aminek értelmében kétsávos rendszert vezetnének be. Vagyis az Egyesült Királyságból kizárólag Észak-Írországba szánt termékek nem esnének ellenőrzés alá, cserébe amik Írországba, tehát az Európai Unió területére mennének, azoknál ellenőrzést javasolnak. Rishi Sunak brit miniszterelnök múlt hét pénteken elsőként északír vezetőkkel tárgyalt, majd szombaton Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével egyeztetett a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, de azóta is intenzív tárgyalások zajlanak Belfast, London és Brüsszel között.

Miután Rishi Sunak – a von der Leyennel folytatott megbeszélést követően – úgy nyilatkozott, látják, hogy mit kell kiküszöbölniük, egyesek úgy vélték, már ezen a héten megállapodás születhet. Ez egyelőre várat magára, de

„mindenórás” a megállapodás, vagyis bármikor megszülethet

– emelte ki Tárnok Balázs. Jóllehet, annak is megvan a veszélye, hogy a tárgyalások ismét megakadnak, ami abból a szempontból is szerencsétlen lenne, hogy a 2022 októberében újrakezdett egyeztetések egyik célja az volt, hogy a nagypénteki megállapodás 25. évfordulójára (április 10.) valamiféle előrelépés szülessen. Addig ugyanis Észak-Írországnak nem lesz kormánya, de folyamatos marad a feszültség az Egyesült Királyságon belül, illetve az Egyesült Királyság és az Európai Unió között – tette hozzá a szakértő. Meglátása szerint tehát a következő napok kérdése, hogy mikor és milyen feltételek mellett születhet megállapodás.

London 2021 nyarán lengette be először annak lehetőségét, hogy akár egyoldalúan módosíthatja az északír protokollt, majd 2022 májusában, a Sinn Féin győzelme után ezt újra megtette, ami ellen az Európai Unió természetesen határozottan tiltakozott. Tárnok Balázs szavai alapján ez nagy feszültségeket okozna egyrészt a kereskedelemben, másrészt belpolitikai tekintetben is, hiszen még a nagypénteki megállapodás sem hozta nyugvópontra Észak-Írországot, miközben

Londonnak Skócián is rajta kell tartania a szemét, ahol ismét felmerült a függetlenségi népszavazás kérdése.

Tehát mind Skóciában, mind Észak-Írországban az elszakadáspártiak kerültek többségbe, ezért a Westminsternek mielőbbi érdeke, hogy az északír jegyzőkönyvet mielőbb tető alá hozza, miközben saját gazdasági és belpolitikai érdekeit is szem előtt tartja.