Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Boris Pistorius újonnan kinevezett védelmi miniszter a berlini védelmi minisztérium előtt tartott beiktatási ünnepségen 2023. január 19-én. Pistorius elődje, Christine Lambrecht január 16-án jelentette be távozását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Német védelmi miniszter: általános hadkötelezettség nem, kötelező szolgálat igen

Boris Pistorius német védelmi miniszter a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését nem támogatja, ellenben szerinte szükség lenne egyfajta kötelező szolgálatra akár a polgári védelem, akár a mentő- vagy épp a tűzoltószolgálat, de akár a Bundeswehr kötelékében is.

Boris Pistorius nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a társadalomnak szüksége van az aktív fiatalokra. Szerinte az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy őket is bevonják a nemzeti feladatok megoldásába. A korábbi alsó-szászországi szociáldemokrata belügyminiszter azt azonban leszögezte, hogy az általános hadkötelezettség újbóli bevezetését nem támogatja.

A kötelező katonai szolgálatot 2011-ben függesztették fel Németországban az akkori védelmi miniszter, a konzervatív, Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter rendeletére. Ez a gyakorlatban a katonai és a polgári szolgálat eltörlését jelentette. Azóta több alkalommal is elhangzottak követelések a hadkötelezettség újbóli bevezetésére, az egy éve tartó ukrajnai orosz háború kapcsán ugyanakkor ezek a korábbiaknál is hangosabbá váltak.

Ezzel szemben az elmúlt időszakban vetődött fel az az elképzelés, hogy kötelező katonai szolgálat helyett egyfajta,

meghatározott időre szóló kötelező szolgálatot kellene bevezetni,

amelynek elsődleges célja – különös tekintettel az esetleges szükséghelyzetekre – a lakosság támogatása lenne. Ez történhetne akár a hadsereg, akár a katasztrófavédelem, akár a mentőszolgálat, vagy épp a tűzoltóság kötelékében.

A miniszter hangsúlyozta, hogy mindezt határozottan támogatná, mert az általános kötelező szolgálat segíthetne az társadalmi összetartás erősítésében, abban, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz, illetve az illetékes állami szervezetekhez.

A védelmi miniszter úgy vélekedett, hogy a védelmi készültség, a polgári védelem, továbbá a katasztrófaelhárítás egyformán fontos. Szerinte azonban a két utóbbit túl sokáig nem vették számításba, egyikre sem fordítottak kellő figyelmet. Hiányzott a pénz a katasztrófavédelemre, a szükséges járművekre, illetve felszerelésekre – tette hozzá.

A miniszter nyilatkozatára érdemben egyelőre nem reagáltak.

Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy Pistorius számíthat egy illusztris támogatóra, mégpedig az államfő személyében. A közelmúltban ugyanis hasonló felvetéssel állt elő Frank-Walter Steinmeier, aki kimagaslóan Németország legnépszerűbb politikusa.

A védelmi miniszter ugyanakkor az interjúban hű maradt önmagához, és leszögezte, hogy a Bundeswehrt erősíteni kell. Pistorius szerint biztosítani kell a hadsereg teljes védelmi képességét, másrészt támogatni kell egy olyan megtámadott országot, amilyen Ukrajna. Ez jelenti most a legnagyobb kihívást – szögezte le.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×