eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálatának felvétele Szergej Lavrov orosz külügyminiszterről a bahreini hivatali partnerével, Abdel-Latif az-Zajánival tartott sajtóértekezleten Manámában 2022. május 31-én. Lavrov munkalátogatáson tartózkodik a kőolajban gazdag közel-keleti államban.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium

Lavrov hazugsággal vádolta meg a nyugati politikusokat gázügyben

Az Északi Áramlatok felrobbantásáról is beszélt az orosz külügyminiszter. Kifejtette: Oroszország aktualizált külpolitikai koncepciója arról fog szólni, hogy véget kell vetni a Nyugat dominanciájának a nemzetközi életben.

A nyugati politikusok ugyanúgy hazudnak Oroszországnak az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásáról, ahogy ezt korábban a minszki megállapodásokkal és a végrehajtásukkal kapcsolatban tették – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlament alsóházában a kormányóra keretében tett szerdai felszólalásában.

Emlékeztetett arra, hogy Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande francia exkormányfő „cinikus beismerést” tett, miszerint csak időnyerés végett volt szükség az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az ukrajnai rendezés alapjaként jóváhagyott minszki csomagra, azért, hogy így lehetővé tegyék Kijev számára katonai képességek kiépítését.

„Egyszerűen fogalmazva, mindenki hazudott nekünk: ahogy most is hazudnak, eltitkolva az igazságot az Északi Áramlatok elleni terrortámadásokról” – mondta a tárcavezető.

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését készíti elő, amelyen követelni fogja az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálását - jelentette ki Szergej Lavrov.

"Az ENSZ-hez fordultunk, ahol felvetettük ezt a kérdést. A Biztonsági Tanács rendkívüli ülését készítjük elő, követelni fogjuk, hogy valamilyen formában találjanak módot a vizsgálatra" - mondta az orosz diplomácia vezetője.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem ért egyet Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője azon kijelentésével, miszerint az ENSZ-nek nincs felhatalmazása az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 vezetéken történt incidensek kivizsgálására. Emlékeztetett rá, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár nemrégiben saját hatáskörben felállított, és a helyszínre küldött egy vizsgálócsoportot egy incidens kivizsgálására a szíriai Idlíb tartományban, és úgy vélekedett, hogy ettől ebben az esetben sem zárkózhat el.

A külügyminiszter közölte: Oroszország aktualizálja külpolitikai koncepcióját. Ez "már arról fog szólni, hogy

véget kell vetni a Nyugat monopóliumának a nemzetközi élet kereteinek alakításában, amelyeket ezentúl nem az ő önző érdekei, hanem az érdekek igazságos, egyetemes egyensúlya alapján kell meghatározni,

ahogyan azt az ENSZ alapokmánya előírja, amely minden állam szuverén egyenlőségének elvét rögzíti" - mondta a tárcavezető. Lavrov szerint a Nyugat "rögeszmésen" törekszik az egypólusú világrend fenntartására, és "szemérmetlenül semmibe veszi" az országok szuverén egyenlőségének elvét.

Moldováról szólva Lavrov aláhúzta, hogy Moszkva jó kapcsolatokat építene Chisinauval, de arra figyelmeztetett, hogy ez "kétirányú utca". A Maia Sandu elnök vezette hatóságok "oroszellenes retorikáját" azzal a szándékkal magyarázta, hogy eltereljék a figyelmet a belpolitikai kudarcokról.

Lavrov szerint a Nyugat és Ukrajna célja az orosz pozíciók aláásása a dnyesztermenti rendezési mechanizmusban, továbbá Moszkva Gagauziához fűződő kapcsolatainak gyengítése, valamint az egykori szovjet lőszerraktárakat a dnyesztermenti régióban őrző orosz erők kivonása.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×