Recep Tayyip Erdogan török elnök jelezte, hogy országa engedélyezheti Finnország NATO-csatlakozását, ellenben Svédországéval, amit Ankara provokációkra hivatkozva nem támogat - írta hétfőn a Yeni Safak török kormánypárti napilap.

"Finnországot illetően más üzenetet adhatunk". Amikor ezt megteszik, "Svédország sokkot fog kapni" - fogalmazott az államfő vasárnap egy, az északnyugat-törökországi Vezirhanban tartott rendezvényen. Figyelmeztette ugyanakkor Helsinkit, hogy nem szabad ugyanabba a hibába esnie, mint Stockholmnak.

Törökország és Svédország viszonya januárban elmérgesedett, miután a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet szimpatizánsainak egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte, majd bő egy héttel később a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt dán vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

Erdogan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem számíthat Törökország támogatására a NATO-csatlakozáshoz a "gyalázatos" Korán-égetés után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.

Másnap

a finn külügyminiszter arról beszélt, hogy országának adott esetben Svédország nélkül is meg kell fontolnia a NATO-csatlakozást,

amennyiben a svédek csatlakozási kérelmének ratifikálása tovább húzódik. Pekka Haavisto később sietett leszögezni, hogy a fő opció továbbra is a két ország együttes belépése. Megjegyezte, beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is, aki hangsúlyozta: a szövetség is azt tartja kívánatosnak, hogy a két ország egyszerre lépjen be.

Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított PKK ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.