A programot a kommunizmus bűneit kutató és a román száműzöttek emlékét ápoló intézet (IICCMER), indítja. Azt tervezik, hogy éves rendszerességgel készítenek majd a középiskolai oktatásban forrásanyagként hasznosítható jelentéseket a múlt rendszer rehabilitálására irányuló közéleti megnyilvánulásokról.

A kormányzati intézmény honlapján csütörtökön közzétett bejelentésében az IICCMER rámutat: az utóbbi időben felerősödtek a román társadalomban azok a hangok, amelyek - a kommunizmus bűneit relativizálva - a gazdasági fellendülés, az "elveszett paradicsom" időszakaként állítják be Nicolae Ceausescu kommunista diktátor korát. A szórakoztatóipar által ruházati cikkeken, képeslapokon vagy éppenséggel óriásplakátokon népszerűsített, ártalmatlannak látszó kommunista jelképek az IICCMER szerint

legalább annyira veszélyesek, mint a rendszer hírhedt politikai rendőrsége, a Securitate tisztjeinek hősökként történő beállítása.

"A kommunizmus nosztalgiájának barométerével nem a véleményszabadságot akarjuk korlátozni, vagy valamiféle gondolatrendőrséget akarunk létesíteni, hanem érveket és segédeszközt akarunk az oktatás rendelkezésére bocsátani, a kommunizmus bűneinek alaposabb megértéséhez és megismertetéséhez. Intézményünk nem a demokrácia feltételezett ellenségeire akar vadászni, a projektnek nem feladata a kommunizmus elítélése. Az IICCMER mindössze tényeket és érveket szolgáltat ahhoz, hogy ne merülhessenek feledésbe azok a bűnök, amelyeket a kommunista rendszer idézett elő fennállása egész időszaka alatt" - idézte a közlemény Daniel Sandrut, az IICCMER ügyvezető elnökét.

A kommüniké hozzáteszi:

Oroszországban és Fehéroroszországban is a szórakoztatóipar hatékony hozzájárulásával, a "szovjet hősi érát" népszerűsítő filmekkel, tévéműsorokkal és fesztiválokkal ültettek el egy hamis, pozitív képet a kommunizmusról a kollektív emlékezetben.

Romániában hivatalos adatok szerint több mint félmillió áldozatot követelt a négy és fél évtizedes kommunista diktatúra. A kommunizmus bűneinek dokumentálására 2009-ben létrehozott IICCMER egyik legnagyobb visszhangot kiváltó kezdeményezése a még életben talált - sajtó által "kommunista pribékeknek" nevezett - egykori börtönőrök és munkatábor-parancsnokok büntetőjogi felelősségre vonása volt. Közülük kettőnek az ügyében született jogerős, 20-20 év szabadságvesztésről szóló, elmarasztaló ítélet, mindkét elítélt néhány évi raboskodás után börtönben halt meg.