Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
332.98
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Az amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító Isabella tartályhajó a lengyelországi Swinoujscie LNG-terminál kikötőjébe érkezik 2022. április 28-án. A Gazprom orosz gázipari holding április 27-től leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki

Jöhet a gáz Németországba

Átadták Németországban a második tengeri terminált, amely cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgál.

A Deutsche ReGas nevű energetikai vállalkozás beruházásában a balti-tengeri Lubminnál épített terminált szombaton avatta fel Olaf Scholz kancellár és Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány miniszterelnöke.

Olaf Scholz kiemelte, hogy Németország az Ukrajna elleni orosz támadás révén bekövetkezett földgázellátási változások ellenére sikeresen átvészeli a telet, így "mindenki tapasztalhatja az otthonában, hogy nem sérült a gázellátás".

A kancellár rámutatott, hogy gazdasági válság sem sújtja az országot. Mint mondta, ez a százmilliárd eurós nagyságrendű támogatási programok mellett az energiaellátás biztonságát szolgáló erőfeszítéseknek tulajdonítható.

A Deutsche ReGas úgynevezett úszó terminált épített, amelynek legfőbb eleme egy különleges hajó, hivatalos elnevezéssel úszó tároló és visszagázosító szerelvény. A terminálra tartályhajókon érkező LNG-t ezen a Neptune nevű hajón átalakítják gáz halmazállapotúvá, hogy betáplálhassák a szárazföldi vezetékrendszerbe.

A terminál kapacitása évi 4,5 milliárd köbméter.

Ennek legnagyobb részét, 3,6 milliárd köbmétert már le is kötöttek hosszú távra.

A szövetségi kormány szervezésében energetikai vállalatok hét ilyen úszó LNG-terminált fejlesztenek. Az elsőt 2022 decemberében avatták fel. A tervek szerint 2023 végére valamennyi működik majd. Kapacitásuk együttvéve meghaladja az évi 30 milliárd köbmétert. Ez nagyjából a fele annak a mennyiségnek, amely az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti utolsó évben, 2021-ben érkezett az Északi Áramlat-1 földgázvezetéken Oroszországból Németországba.

A berlini vezetés tervei szerint három tengerparti LNG-terminált is építenek majd. Ezek a beruházások legkorábban 2025-ben vagy 2026-ban készülhetnek el.

A szövetségi kormány tavasszal, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás után határozta el az LNG-terminálok fejlesztését, hogy felszámolja Németország függőségét az orosz földgázimporttól.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A szövetségi közüzemi felügyelet adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság legutóbbi, pénteki jelentése szerint "németországi gázellátás stabil" és "az ellátás biztonsága továbbra is garantált", a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig meghaladja a 90 százalékot.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×