Egy kincset máris szállított a Budapest-Belgrád vasútvonal - képek

Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója a szabadkai Pannon Rádióban pénteken kiemelte: korábbi vizsgálatok, valamint a korszerű műszerek segítségével már kimutatták, hogy mely területeken lehetnek régészeti lelőhelyek, így amikor elkezdődött a gyorsvasút építése, számítottak arra, hogy a munkálatok során feltárnak valamit.

Mára kiderült, hogy ókori település lehetett a mai, szerbiai Kishegyes határában - magyarázta. Hozzátette: a téli időszakban általában nem végeznek feltárási munkát, most viszont egyrészt sürget az idő a vasút építése miatt, másrészt pedig az időjárási körülmények is kedvezőek, így a régészek hatékonyan tudják végezni a munkájukat.

A munkálatok jól zajlanak, a talaj felső rétegét már eltávolították, drónfelvételeken már szépen kirajzolódnak a különböző építmények, árkok, kemencék körvonalai, és ezekből már az is feltételezhető, hogy egy i.sz. 1. és 5. század közötti szarmata településről lehet szó - magyarázta Szűcs Balázs. A leletek pontos származási idejének a meghatározását a következő fázisban végzik, amikor ki is ássák, megvizsgálják, rendszerezik, majd kiállítják őket.

A nomád életmódot folytató szarmaták az i.sz. első században érkezhettek Keletről a Kárpát-medence területére, ahol végül letelepedtek, néhány évszázad után pedig összeolvadtak az itt élő többi néppel.