eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke (k) felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. november 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

A notórius vétózók ellen terveznek fellépni az Európai Parlamentben, magyarok is felszólaltak

Az Európai Bizottság már régóta követeli, hogy több területen vezessen be minősített többségi döntéshozatalt az EU-ban, az Európa jövőjéről szóló konferencia keretein belül is az egyhangúságtól való elmozdulást támogatták az uniós polgárok - jelentette ki Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén.

A biztos "Az Európai Unió védelme a nemzeti vétókkal való visszaéléssel szemben" című vitában elmondta: a bizottság szerint a jelenlegi szerződési szabályokkal ez összeegyeztethető. Véleménye szerint az energiapolitika, az adópolitika, a közös kül- és biztonságpolitikai szankciók és az emberi jogok területén is előnyét élvezné az EU a minősített többségi szavazásnak.

Gentiloni emlékeztetett, hogy a 2007-ben létrejött Lisszaboni Szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, valamint az Európai Parlament hangsúlyosabb szerepe a döntéshozásban. Megjegyezte, hogy a szerződés emellett áthidaló záradékokat is bevezetett, ezzel lehetőséget adva az EU Tanácsának, hogy bizonyos területeken az egyhangúságról áttérjen a minősített többségi szavazásra.

Gentiloni kiemelte, hogy a bizottság támogatja a minősített többségi szavazás kibővítését, és a többi uniós intézménnyel együtt fog működni a kérdésben. "Az Európai Bizottság mindig azokat fogja támogatni, akik az Európai Uniót megreformálnák, hogy az jobban működjön" - szögezte le.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta:

elfogadhatatlan a vétókérdéssel kapcsolatosan felállított kettős mérce az Európai Unióban.

"Súlyos képmutatás, hogy miközben az unió egyes új, többségében kelet-európai tagállamait az európai egység szétverésével és vétózással vádolják, amikor bátran kiállnak álláspontjuk és értékeik mellett, addig régi tagállamok következmények nélkül megtehetik ezt sokkal súlyosabb ügyekben. Ezeket az eseteket csak az +egyetértés hiányának+ lehet nevezni, sosem vétónak" - mutatott rá.

Véleménye szerint maga a plenáris vita címe is már ezt az elfogultságot tükrözi, politikai célból félrevezető. Amit itt a balliberális fősodor vétónak nevez, az nem más, mint az alapszerződésekben rögzített egyhangú döntéshozatal, amely a jóhiszemű együttműködés alapja" - hívta fel a figyelmet.

A képviselő emlékeztetett: az európai integrációt a tagállamok hozták létre, ők a szerződések urai, az alapítók épp ezért garantálták nekik azt a jogot, hogy nélkülük a számukra fontos kérdésben ne lehessen dönteni.

Mint mondta, az egyhangú döntéshozatal eltörlése a tagállamok szuverenitását szüntetné meg, a brüsszeli centralizáció kiteljesedését jelentené. "Ellehetetlenítené a másképp gondolkodást, az egyet nem értést és aláássa az európai egységet is. Az unió nem válhat a föderalista érdekeket kiszolgáló Európai Egyesült Államokká" - tette hozzá Gál Kinga.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője szerint

biztonsági kockázatot jelent, ha bizonyos külpolitikai lépéseket vétóval meg lehet állítani.

"Orbán Viktor a Kreml számára ajándék, mert Moszkva érdeke az, hogy az EU maradjon megosztott" - jelentette ki.

Emlékeztetett: egy szankciós csomagot le kellett állítani, mert Orbán Viktor nem hagyta, hogy Kirill pátriárka rajta legyen a szankciós listán, így nevetségessé tette az EU-t, ahogy Putyin kívánta.

"Biztos, hogy nem Magyarország érdekeit szolgálják a vétók. Mi az EU és a NATO tagjai vagyunk, ezek az intézmények garantálják biztonságunkat, és ezek alásása Magyarország biztonságának gyengüléséhez vezethet" - hívta fel a figyelmet.

A vitát elnöklő Othmar Karas osztrák politikus, az Európai Néppárt képviselője Gál Kinga beszéde után felhívta a plénum figyelmét, hogy "az Európai Parlament álláspontja teljesen világos, és az Európai jövőjéről szóló konferencia eredménye is: a vétó az vétó, és mi demokratikusabb Európát szeretnénk".

Karas hozzátette: a vétó blokkolást jelent, és ez nem demokratikus, mert feltartóztatja a jövőt. Az EU célja mindig is az volt, hogy az integrációt a demokratizálódás kísérje, és az egyhangú döntéshozatal nem illik a parlamenti demokráciába. Megjegyezte, hogy kritikája nemcsak Magyarországnak, hanem Hollandiának, és saját hazájának, Ausztriának is szól.

Gál Kinga Facebook-bejegyzésében úgy reagált, hogy véleménye szerint Othmar Karas megjegyzésével messze túllépte a jogkörét.

"Elnök úr, Ön alapjában nem ismeri az Európai Unió működését. A tagállamokért van az unió, és nem fordítva. Ön a demokrácia mélyítéséről beszél, miközben pont elhallgattatni akarja a másképpen gondolkozó képviselőtársait. Mi a diktatúra, ha nem ez?" - tette hozzá a fideszes képviselő online bejegyzésében.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 16:00
×
×
×
×