Infostart.hu
eur:
387.15
usd:
331.5
bux:
116475.78
2026. január 12. hétfő Ernő
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke (k) felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. november 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

A notórius vétózók ellen terveznek fellépni az Európai Parlamentben, magyarok is felszólaltak

Az Európai Bizottság már régóta követeli, hogy több területen vezessen be minősített többségi döntéshozatalt az EU-ban, az Európa jövőjéről szóló konferencia keretein belül is az egyhangúságtól való elmozdulást támogatták az uniós polgárok - jelentette ki Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén.

A biztos "Az Európai Unió védelme a nemzeti vétókkal való visszaéléssel szemben" című vitában elmondta: a bizottság szerint a jelenlegi szerződési szabályokkal ez összeegyeztethető. Véleménye szerint az energiapolitika, az adópolitika, a közös kül- és biztonságpolitikai szankciók és az emberi jogok területén is előnyét élvezné az EU a minősített többségi szavazásnak.

Gentiloni emlékeztetett, hogy a 2007-ben létrejött Lisszaboni Szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, valamint az Európai Parlament hangsúlyosabb szerepe a döntéshozásban. Megjegyezte, hogy a szerződés emellett áthidaló záradékokat is bevezetett, ezzel lehetőséget adva az EU Tanácsának, hogy bizonyos területeken az egyhangúságról áttérjen a minősített többségi szavazásra.

Gentiloni kiemelte, hogy a bizottság támogatja a minősített többségi szavazás kibővítését, és a többi uniós intézménnyel együtt fog működni a kérdésben. "Az Európai Bizottság mindig azokat fogja támogatni, akik az Európai Uniót megreformálnák, hogy az jobban működjön" - szögezte le.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta:

elfogadhatatlan a vétókérdéssel kapcsolatosan felállított kettős mérce az Európai Unióban.

"Súlyos képmutatás, hogy miközben az unió egyes új, többségében kelet-európai tagállamait az európai egység szétverésével és vétózással vádolják, amikor bátran kiállnak álláspontjuk és értékeik mellett, addig régi tagállamok következmények nélkül megtehetik ezt sokkal súlyosabb ügyekben. Ezeket az eseteket csak az +egyetértés hiányának+ lehet nevezni, sosem vétónak" - mutatott rá.

Véleménye szerint maga a plenáris vita címe is már ezt az elfogultságot tükrözi, politikai célból félrevezető. Amit itt a balliberális fősodor vétónak nevez, az nem más, mint az alapszerződésekben rögzített egyhangú döntéshozatal, amely a jóhiszemű együttműködés alapja" - hívta fel a figyelmet.

A képviselő emlékeztetett: az európai integrációt a tagállamok hozták létre, ők a szerződések urai, az alapítók épp ezért garantálták nekik azt a jogot, hogy nélkülük a számukra fontos kérdésben ne lehessen dönteni.

Mint mondta, az egyhangú döntéshozatal eltörlése a tagállamok szuverenitását szüntetné meg, a brüsszeli centralizáció kiteljesedését jelentené. "Ellehetetlenítené a másképp gondolkodást, az egyet nem értést és aláássa az európai egységet is. Az unió nem válhat a föderalista érdekeket kiszolgáló Európai Egyesült Államokká" - tette hozzá Gál Kinga.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője szerint

biztonsági kockázatot jelent, ha bizonyos külpolitikai lépéseket vétóval meg lehet állítani.

"Orbán Viktor a Kreml számára ajándék, mert Moszkva érdeke az, hogy az EU maradjon megosztott" - jelentette ki.

Emlékeztetett: egy szankciós csomagot le kellett állítani, mert Orbán Viktor nem hagyta, hogy Kirill pátriárka rajta legyen a szankciós listán, így nevetségessé tette az EU-t, ahogy Putyin kívánta.

"Biztos, hogy nem Magyarország érdekeit szolgálják a vétók. Mi az EU és a NATO tagjai vagyunk, ezek az intézmények garantálják biztonságunkat, és ezek alásása Magyarország biztonságának gyengüléséhez vezethet" - hívta fel a figyelmet.

A vitát elnöklő Othmar Karas osztrák politikus, az Európai Néppárt képviselője Gál Kinga beszéde után felhívta a plénum figyelmét, hogy "az Európai Parlament álláspontja teljesen világos, és az Európai jövőjéről szóló konferencia eredménye is: a vétó az vétó, és mi demokratikusabb Európát szeretnénk".

Karas hozzátette: a vétó blokkolást jelent, és ez nem demokratikus, mert feltartóztatja a jövőt. Az EU célja mindig is az volt, hogy az integrációt a demokratizálódás kísérje, és az egyhangú döntéshozatal nem illik a parlamenti demokráciába. Megjegyezte, hogy kritikája nemcsak Magyarországnak, hanem Hollandiának, és saját hazájának, Ausztriának is szól.

Gál Kinga Facebook-bejegyzésében úgy reagált, hogy véleménye szerint Othmar Karas megjegyzésével messze túllépte a jogkörét.

"Elnök úr, Ön alapjában nem ismeri az Európai Unió működését. A tagállamokért van az unió, és nem fordítva. Ön a demokrácia mélyítéséről beszél, miközben pont elhallgattatni akarja a másképpen gondolkozó képviselőtársait. Mi a diktatúra, ha nem ez?" - tette hozzá a fideszes képviselő online bejegyzésében.

Címlapról ajánljuk
Bartal Tamás: több érvem is van a lakosság útalapú autópálya-matricája ellen

Bartal Tamás: több érvem is van a lakosság útalapú autópálya-matricája ellen

Autópálya-matricát hivatalosan nem lehet részletre vásárolni – mondta Bartal Tamás, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Kifejtette az álláspontját a szektorális sebességmérés bevezetéséről, valamint a lakosság használatalapú autópályadíjának lehetőségéről.

Pontos előrejelzés a rettentő ónos esőről – riasztások, térkép

A nyugat felől érkező, jobbára összefüggő frontális csapadékzónából hétfőn az esti, éjszakai órákban előbb a Dunántúlon, később már a főváros tágabb térségében, kedd hajnaltól, reggeltől pedig az északkeleti, keleti országrészben is várható csapadék.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Súlyos támadás érte Kijevet az éj leple alatt, elindult a Nightfall-projekt – Háborús híreink hétfőn

Súlyos támadás érte Kijevet az éj leple alatt, elindult a Nightfall-projekt – Háborús híreink hétfőn

Hétfőn az éjjeli órákban, helyi idő szerint 1 óra 30 perckor ismét dróntámadás érte az ukrán fővárost. Egy kerületben tűz ütött ki. Kijevben még most is több mint 1000 épület van fűtés nélkül a pénteken végrehajtott orosz dróntámadás miatt. A brit kormány vasárnap bejelentette, hogy új, nagy hatótávolságú, mélységi csapásmérésre alkalmas ballisztikus rakétát fejleszt Ukrajna számára az oroszok elleni háború támogatására. A Nightfall névre keresztelt program keretében a brit kormány pályázatot írt ki földről indítható ballisztikus rakéták gyorsított ütemű kifejlesztésére. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×