Infostart.hu
eur:
379.27
usd:
321.61
bux:
131508.1
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Olaf Scholz német kancellár az európai baloldali pártokat tömörítő Európai Szocialisták Pártjának (PES) kétnapos berlini kongresszusán 2022. október 15-én.
Nyitókép: Olaf Scholz német kancellár az európai baloldali pártokat tömörítő Európai Szocialisták Pártjának (PES) kétnapos berlini kongresszusán 2022. október 15-én. MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Olaf Scholz nagyon elégedett kormánya egyéves munkájával, a lakosság egyáltalán nem

A német kancellár csak a szépre emlékezik, és jó bizonyítványt állított ki az általa vezetett kormánykoalíció egyéves munkájáról. A német lakosság nagy része azonban csalódott, és elégedetlen a hárompárti koalíció tevékenységével. Ha most választanának Németországban, a konzervatív ellenzék nyerne.

December 8-án lesz egy esztendeje, hogy az új kancellár a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és szabad demokrata FDP-ből álló, magát a haladás koalíciójának nevező kormány élén letette a hivatali esküt. Olaf Scholz nem várta meg a naptári évfordulót, és videoüzenetben méltatta kormánya eredményeit.

Egybehangzó értékelések szerint a nyilatkozat híján volt mindenfajta önkritikus megjegyzésnek, a mérleg felettébb pozitív volt.

"Az idei esztendőre természetesen mindenekelőtt az Ukrajna elleni brutális orosz háború nyomta rá bélyegét" – fogalmazott a kancellár.

"Minden nap látjuk a pusztítást. Minden nap követjük, hogy milyen sok ember lesz az orosz bombák áldozata. Ezért helyes volt, hogy Ukrajnát támogatjuk, pénzügyileg, humanitárius területen és fegyverekkel is" – hangsúlyozta Olaf Scholz.

"De természetesen nem hanyagoltuk el azokat a feladatokat, amelyeket a társadalom összetartásának megerősítése rótt ránk" – tette hozzá.

Azután sorra vette azokat a sikereket, amelyeket említésre méltónak tartott. Így egyebek között kiemelte az ukrajnai háború nyomán a német hadsereg, a Bundeswehr megerősítésére kiutalt, rendkívüli 100 milliárd eurós támogatást. Második helyen a 200 milliárd eurós tehercsökkentési programot említette. Szavai szerint a hatalmas összeget abból a célból mobilizálták, hogy az idei, valamint a jövő és az azt követő évben az áram, a távhő és földgáz árát elviselhetővé tegyék az emberek, illetve a vállalatok számára.

"Célunk az, hogy a gazdaság stabil maradjon "

– fűzte hozzá. A további eredmények közé sorolta az óránkénti minimálbér emelését, a gyermekek után járó, valamint a lakhatási támogatás növelését.

Utalt arra is, hogy kormánya erőfeszítéseket tett az előirányzott klímasemlegesség, a nem fosszilis energiaforrásokra történő mielőbbi átállás érdekében.

Kiemelte, hogy a német partvidéken cseppfolyósítottföldgáz-terminálok épülnek, továbbá, hogy a földgáztározók töltöttsége teljes.

Az évforduló alkalmából egy a Der Spiegel megbízásából készített közvélemény-kutatás azonban egyáltalán nem osztotta a kancellár pozitív értékelését. A felmérésből kitűnt, hogy

a megkérdezettek 61 százaléka elégtelen bizonyítványt állított ki a kormány munkájáról.

Jó részük, több mint háromnegyedük "rendkívül negatív" véleményt fogalmazott meg. A válaszadók mindössze 29 százaléka válaszolt úgy, hogy elégedett a kormány munkájával.

A csalódottság különösen magas Németország kelet tartományaiban, leginkább Szászországban, ahol a megkérdezettek 80 százaléka lesújtó véleményt fogalmazott meg a kormány tevékenységéről.

Az viszont aligha meglepetés, hogy a koalíció tevékenységét a legélesebben az ellenzéki, mindenekelőtt a konzervatív CDU/CSU, továbbá a pártszövetségtől is jobbra álló radikális Alternatíva Németországnak(AfD) párt támogatói bírálták. De elégedetlenek a kormány munkájával a mindenekelőtt az egykori NDK-hoz tartozott tartományokban nagyobb támogatottsággal rendelkező Baloldal Pártjának szavazó is.

A felmérés szerint ha Németországban a legközelebbi vasárnap választanának, a konzervatív pártszövetség 28 százalékkal végezne az első helyen. A CDU/CSU-t a Zöldek Pártja követné 21 százalékkal, míg a tavaly szeptemberi nagy győztes SPD mindössze 19 százalékkal végezne a harmadik helyen.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×