Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Olaf Scholz német kancellár az európai baloldali pártokat tömörítő Európai Szocialisták Pártjának (PES) kétnapos berlini kongresszusán 2022. október 15-én.
Nyitókép: Olaf Scholz német kancellár az európai baloldali pártokat tömörítő Európai Szocialisták Pártjának (PES) kétnapos berlini kongresszusán 2022. október 15-én. MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Olaf Scholz nagyon elégedett kormánya egyéves munkájával, a lakosság egyáltalán nem

A német kancellár csak a szépre emlékezik, és jó bizonyítványt állított ki az általa vezetett kormánykoalíció egyéves munkájáról. A német lakosság nagy része azonban csalódott, és elégedetlen a hárompárti koalíció tevékenységével. Ha most választanának Németországban, a konzervatív ellenzék nyerne.

December 8-án lesz egy esztendeje, hogy az új kancellár a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és szabad demokrata FDP-ből álló, magát a haladás koalíciójának nevező kormány élén letette a hivatali esküt. Olaf Scholz nem várta meg a naptári évfordulót, és videoüzenetben méltatta kormánya eredményeit.

Egybehangzó értékelések szerint a nyilatkozat híján volt mindenfajta önkritikus megjegyzésnek, a mérleg felettébb pozitív volt.

"Az idei esztendőre természetesen mindenekelőtt az Ukrajna elleni brutális orosz háború nyomta rá bélyegét" – fogalmazott a kancellár.

"Minden nap látjuk a pusztítást. Minden nap követjük, hogy milyen sok ember lesz az orosz bombák áldozata. Ezért helyes volt, hogy Ukrajnát támogatjuk, pénzügyileg, humanitárius területen és fegyverekkel is" – hangsúlyozta Olaf Scholz.

"De természetesen nem hanyagoltuk el azokat a feladatokat, amelyeket a társadalom összetartásának megerősítése rótt ránk" – tette hozzá.

Azután sorra vette azokat a sikereket, amelyeket említésre méltónak tartott. Így egyebek között kiemelte az ukrajnai háború nyomán a német hadsereg, a Bundeswehr megerősítésére kiutalt, rendkívüli 100 milliárd eurós támogatást. Második helyen a 200 milliárd eurós tehercsökkentési programot említette. Szavai szerint a hatalmas összeget abból a célból mobilizálták, hogy az idei, valamint a jövő és az azt követő évben az áram, a távhő és földgáz árát elviselhetővé tegyék az emberek, illetve a vállalatok számára.

"Célunk az, hogy a gazdaság stabil maradjon "

– fűzte hozzá. A további eredmények közé sorolta az óránkénti minimálbér emelését, a gyermekek után járó, valamint a lakhatási támogatás növelését.

Utalt arra is, hogy kormánya erőfeszítéseket tett az előirányzott klímasemlegesség, a nem fosszilis energiaforrásokra történő mielőbbi átállás érdekében.

Kiemelte, hogy a német partvidéken cseppfolyósítottföldgáz-terminálok épülnek, továbbá, hogy a földgáztározók töltöttsége teljes.

Az évforduló alkalmából egy a Der Spiegel megbízásából készített közvélemény-kutatás azonban egyáltalán nem osztotta a kancellár pozitív értékelését. A felmérésből kitűnt, hogy

a megkérdezettek 61 százaléka elégtelen bizonyítványt állított ki a kormány munkájáról.

Jó részük, több mint háromnegyedük "rendkívül negatív" véleményt fogalmazott meg. A válaszadók mindössze 29 százaléka válaszolt úgy, hogy elégedett a kormány munkájával.

A csalódottság különösen magas Németország kelet tartományaiban, leginkább Szászországban, ahol a megkérdezettek 80 százaléka lesújtó véleményt fogalmazott meg a kormány tevékenységéről.

Az viszont aligha meglepetés, hogy a koalíció tevékenységét a legélesebben az ellenzéki, mindenekelőtt a konzervatív CDU/CSU, továbbá a pártszövetségtől is jobbra álló radikális Alternatíva Németországnak(AfD) párt támogatói bírálták. De elégedetlenek a kormány munkájával a mindenekelőtt az egykori NDK-hoz tartozott tartományokban nagyobb támogatottsággal rendelkező Baloldal Pártjának szavazó is.

A felmérés szerint ha Németországban a legközelebbi vasárnap választanának, a konzervatív pártszövetség 28 százalékkal végezne az első helyen. A CDU/CSU-t a Zöldek Pártja követné 21 százalékkal, míg a tavaly szeptemberi nagy győztes SPD mindössze 19 százalékkal végezne a harmadik helyen.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×