Az egy év alatt Olaf Scholz kormánya az ukrán konfliktust kezeli, de sok a rögtönzés, ezért konkrét eredményeket nem ért el a német kormány, viszont nagyon sok mindenben paradigmaváltás történt – mondta az InfoRádiónak Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója.

Németország ebben az évben ötszázmilliárd euró hitelt vesz fel, ebből finanszírozza egyebek mellett a kétszázmilliárd eurós mentőcsomagot az energiaárak kivédésére, továbbá a százmilliárdos, a Bundeswehrnek szánt csomagot is. Bauer Bence szerint sok pénzt eresztettek rá a német gazdaságra, a német hadiparra, ami nagy eredmény. Egy évvel ezelőtthöz képest megváltoztak a pozíciók is: az Ukrajnában dúló háborúval nem számoltunk, és nagyon sok mindent másképp értékelnek – ez paradigmaváltást is jelentett.

A német–francia viszony is megromlott az utóbbi hónapokban. Hatvan éve írta alá az Elysée-szerződést Charles de Gaulle akkori francia elnök és Konrad Adenauer német kancellár . Akkor még "Európa motorjának" értelmezték magukat, de mostanra sok stratégiai kérdésben nézeteltérés alakult ki. A hadipari beszerzéseknél a németek az amerikai beszerzésekre fektetik a hangsúlyt. Az atomenergiában szintén nagy a nézeteltérés: Németország meg akarja szüntetni a maradék három atomerőmű működését, Franciaország viszont a nukleáris enegiára építi az ellátást.

Olyan sok a konfliktus, hogy az októberre tervezett bilaterális kormánykonzultációkat lemondták, és csak januárban fogják megtartani. Ilyen eddig még nem volt, és

már a nagy nyilvánosság számára is egészen egyértelmű, hogy a német–francia viszony megromlott.

Ezt Németországban is Olaf Scholz kancellár felelősségének tekintik.

Bauer Bence szerint a magyar–német viszony a korábbi várakozással ellentétben nem romlott, csak a két kormány különböző világkép alapján politizál, de ezt már "beárazták". Németországban most már nem is szeretnék "megváltani" a magyar politikát, hanem elfogadják, hogy más utat követ. A kérdés, hogy lesznek-e olyan hangok a német kormánypártokon belül, amelyek ettől eltérnek vagy "karcosabb politikát akarnak folytatni."

A koalícióban több kérdés miatt van nézeteltérés: az atomenergia hasznosításának a kérdése miatt majdnem felbomlott a koalíció, a liberális FDP nagyon szorgalmazta az atomerőművek további használatát, amit a Zöldek vehemensen elleneztek. A háború első hónapjaiban még a Zöldek és az FDP szövetkezett az SPD ellen, ők ugyanis nagyon hangosan Ukrajna mellett kiállva fegyverszállításokat követeltek. Olaf Scholz viszont a fékre lépett, és óvatosan kezelte a fegyverszállításokat.

A sok konfliktus hatására a német társadalom 70 százalékban elégedetlen a kormánnyal, és az a kérdés, hogy ezt meddig fogja elviselni.

"Halljuk azokat a híreket, hogy voltak olyan csoportosulások, amelyek tényleg fegyveres támadásokra készültek Németországban. Forr már valami a levegőben Németországban. Hogy ebből konfliktus vagy kormánybukás lesz-e, azt most még nem látom, de nem is zárnám ki" – jelentette ki Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója.