eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) belső szavazásán a párt elnökének megválasztott Friedrich Merz a párt berlini székházában tartott sajtótájékoztatón 2021. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Különös karácsonyi ajándékot kapnak a német munkanélküliek

Sokan a CDU-elnök, Friedrich Merz győzelmének tartják, más vélemények szerint mindenki győzött, de legfőképp a német munkanélküliek. Több hónapig tartó vita után megállapodás jött létre a hosszú távra szóló új munkanélküli segélyprogramról.

Létrejött a kormánykoalíció, valamint az ellenzék fő erejének számító CDU/CSU pártszövetség között az egyezség a hosszú távra szóló új munkanélküli segélyprogramról, amely az évtizedekig érvényben volt Hartz-programok után új korszakot nyit a munkanélküliek támogatásában. Már csak a parlament két házának jóváhagyására van szükség, és az új rendszer január 1-jétől életbe léphet.

A munkaerő-piaci Hartz-reformok Gerhard Schröder kancellári regnálása idején kerültek bevezetésre a 2000-es évek elején. A reformok inspirálója Peter Hartz, a Volkswagen akkori személyzeti vezetője volt, céljuk a munkanélküliség csökkentése volt.

A sokat vitatott Hartz-rendszer negyedik változata 2005 januárjában lépett életbe. Számos tanulmány kimutatta, hogy a munkanélküliség csökkenése Németországban közvetlenül a Hartz-reformoknak, különösen a Hartz IV-nek tulajdonítható. A bírálók szerint ugyanakkor a munkanélküli ellátások túl magasak voltak, és ezért csak gyenge ösztönző hatásuk volt a munkába való visszatéréshez.

A tavaly szeptemberben hivatalba lépett, Olaf Scholz vezette, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP alkotta koalíciós kormány szociális reformjának kezdeményezője a munkaügyi miniszter, Hubertus Heil volt.

A hivatalosan Bürgergeld nevet viselő polgári juttatási rendszer keretében

az egyedülálló munkanélküli felnőtt havi 502 eurós támogatásban részesül.

A Hartz-IV-támogatás havi összege jelenleg 449 euró, azaz a különbség 53 euró.

Az új rendszer leghevesebb tartalmi bírálója Friedrich Merz CDU-elnök volt. A konzervatív politikus úgy vélekedett, hogy az új támogatási rendszer túlságosan nagyvonalú, és nem ösztönöz kellően a munkavállalásra. Merz érvelt azzal is, hogy a bőkezű támogatások ösztönöznek a bevándorlásra is, és túl sok menekültet vonzanak.

Az elmúlt időszak heves vitái után végül kompromisszum született. A ZDF beszámolója szerint CDU/CSU-nak sikerült elérnie, hogy a támogatandók szankciókkal szembesülhetnek akkor, ha nem élnek azzal az álláslehetőséggel, amelyet a munkaközvetítő központ ajánlott fel nekik, és előzetesen elfogadták azt. A segélyre jogosultat büntetik abban az esetben is, ha a munkaközvetítő központban nem folyamodik álláslehetőségért. Egyidejűleg törölték azt az eredetileg hat hónapban meghatározott, úgynevezett türelmi időt is, amely alatt a segély várományosai nem részesülhetnek semmifajta szankcióban.

A kormánykoalíció pártjai közül leginkább a szabad demokrata FDP sürgette a kompromisszumokat. A szociáldemokrata SPD azokat a mielőbbi támogatás érdekében "elfogadhatónak" nevezte. A Zöldek Pártja ugyanakkor sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az eredeti tervezetből törölték a hat hónapos türelmi időt. A párt képviselője szerint ezzel meg lehetett volna akadályozni, hogy a munkát keresők bármifajta munkát elfogadjanak.

A német parlament a hét második felében szavaz a végleges tervezetről.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×