Szijjártó Péter az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésére érkezve arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedek sikertelen próbálkozásai után Trump nevéhez fűződik az első eredményes kezdeményezés, amely valóban közelebb vitt a közel-keleti békéhez.

Szavai szerint az úgynevezett Ábrahám-megállapodások tető alá hozása során az volt a kulcs, hogy az amerikai kormány el tudta érni, hogy olyan országok építették újra a kommunikációs csatornáikat, amelyek hosszú évtizedekig nem tárgyaltak egymással, mivel háborúban vagy legalábbis nagyon súlyos konfliktusban álltak.

"Ez a kulcs Ukrajnában" - szögezte le. "A békéhez teljesülnie kell annak az előfeltételnek, hogy a háborúban álló felek beszéljenek egymással, a kommunikációs csatornák újra jöjjenek létre, tárgyalás nélkül soha nem lesz béke" - tette hozzá.

"Donald Trump modelljét kellene alkalmazni az ukrajnai háború kapcsán is, tehát orosz-amerikai tárgyalásokra van minél előbb szükség" - vélekedett.

"Ukrajnában is akkor lesz béke, ha beszélnek egymással azok, akik egymással szemben állnak"

- mondta.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az ENSZ létrehozásának célja az volt, hogy elősegítse a békét világszinten, így ezt kell napjainkban is szem előtt tartania a világszervezetnek.

És miután az ENSZ Közgyűlésének jelenleg magyar elnöke van, így hazánknak is lehetősége van hozzájárulni a szemben álló felek közötti párbeszéd megindításához - mutatott rá.

A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy Európa ma a második világháborút követő időszak legsúlyosabb biztonsági válságával néz szembe

"Ha még egy biztonsági kockázattal kellene egyszerre szembenéznie az európai kontinensnek, akkor azt már nem gondolom, hogy tudná kezelni" - fogalmazott.

Majd közölte, ezért is nagyon fontos, hogy sikerüljön előrelépést elérni a Közel-Kelet biztonsága terén, a térség instabilitása ugyanis azonnali hatással van Európa biztonságára is, például a terrorfenyegetés és az illegális migrációs hullámok révén.

"A közel-keleti béke és stabilitás Európa alapvető érdeke" - mondta.

Szijjártó Péter ennek kapcsán érintette a globális élelmezési krízis kérdését is, amely jelentős részben az ukrajnai fegyveres konfliktus következménye, mivel a megszakadt ukrán és orosz gabonaszállítások nyomán a világ számos pontján élelmiszerellátási válság alakult ki.

Ahol pedig élelmezési problémák lépnek fel, ott felüti a fejét az erőszak, a terrorizmus, és emiatt újabb bevándorlási hullámok indulhatnak meg - figyelmeztetett.

Hozzátette: ezért is fontos lépés, hogy nemrég átadták Fényeslitkénél, a magyar-ukrán határon azt a vasúti átrakodóterminált, amelynek kapacitása a kétszerese az eddigi legnagyobb ilyen létesítménynek Európában. Itt így óránként 800 tonna gabonát tudnak átrakni, amely folytathatja útját az észak-adriai kikötőkbe, onnan pedig a világpiacra.