Infostart.hu
eur:
386.29
usd:
332.39
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Emmanuel Macron francia elnök (j) fogadja Olaf Scholz német kancellárt a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2022. október 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Új lendület kell a francia-német együttműködésnek

Nézeteltérések alakultak ki az ukrajnai háborúval kapcsolatban Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár szerdai párizsi találkozóján.

A német kancellár a Twitteren leszögezte, hogy a Franciaország és Németország közötti viszony továbbra is "nagyon szoros", a két ország együtt néz szembe a kihívásokkal, s úgy vélte, hogy "nagyon jó és fontos megbeszélést" folytatott Párizsban az európai energetikai ellátásról, az áremelkedésről és a közös védelmi projektekről.

Francia részről az Elysée-palota kiemelte, hogy a "közép- és hosszú távú francia-német viszonyt nagyon szoros munkaszellemben" vitatta meg a két ország vezetője. A közlemény szerint megegyeztek, hogy "folytatják az európai szuverenitási, újraiparosítási és dekarbonizációs közös agendát".

Emmanuel Macron és Olaf Scholz több mint három órán át egyeztetett egy munkaebéd keretében, amelyből félórát négyszemközt töltöttek.

A megbeszélés előtt mosolyogva álltak a kamerák elé,

de egyikük sem nyilatkozott a sajtónak, s a megbeszélést követően nem tartottak sajtótájékoztatót.

Az energetika terén megerősítették az európai szolidaritás fontosságát, valamint az európai védelmi politika megerősítésének szándékát, és megállapodtak abban, hogy munkacsoportokat hoznak létre az energetikai, védelmi és innovációs kérdésekben - mondta el az AFP francia hírügynökségnek egy francia elnöki tanácsadó.

Az ukrajnai háború nyomán több nézeteltérés is felmerült Párizs és Berlin között

az európai kérdésekben (gázársapka, a védelmi politika beruházásai, a 200 milliárd eurós német csomag az energiaárakkal szembeni védelemre), amelyeket egyre több elemző figyel aggodalommal Franciaországban. A legutóbbi európai uniós csúcstalálkozón Emmanuel Macron óva intette a berlini kormányt az elszigetelődéstől, amely a francia elnök szerint "nem jó sem Németországnak, sem Európának".

A nyilatkozatok tanúsága szerint Párizs és Berlin szerdán a megbékélést kívánta hangsúlyozni, jóllehet mindkét fél elismeri, hogy a vitás kérdéseket egyelőre nem sikerült megoldani, s emiatt a szerdára tervezett német-francia közös kormányülést el is halasztották. A francia diplomácia szerint a válságot sokan eltúlozzák, míg a német kormány azt hangsúlyozza, hogy továbbra is Franciaországot tekinti a legközelebbi szövetségesének.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×