eur:
411.2
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron francia elnök (j) fogadja Olaf Scholz német kancellárt a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2022. október 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Új lendület kell a francia-német együttműködésnek

Nézeteltérések alakultak ki az ukrajnai háborúval kapcsolatban Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár szerdai párizsi találkozóján.

A német kancellár a Twitteren leszögezte, hogy a Franciaország és Németország közötti viszony továbbra is "nagyon szoros", a két ország együtt néz szembe a kihívásokkal, s úgy vélte, hogy "nagyon jó és fontos megbeszélést" folytatott Párizsban az európai energetikai ellátásról, az áremelkedésről és a közös védelmi projektekről.

Francia részről az Elysée-palota kiemelte, hogy a "közép- és hosszú távú francia-német viszonyt nagyon szoros munkaszellemben" vitatta meg a két ország vezetője. A közlemény szerint megegyeztek, hogy "folytatják az európai szuverenitási, újraiparosítási és dekarbonizációs közös agendát".

Emmanuel Macron és Olaf Scholz több mint három órán át egyeztetett egy munkaebéd keretében, amelyből félórát négyszemközt töltöttek.

A megbeszélés előtt mosolyogva álltak a kamerák elé,

de egyikük sem nyilatkozott a sajtónak, s a megbeszélést követően nem tartottak sajtótájékoztatót.

Az energetika terén megerősítették az európai szolidaritás fontosságát, valamint az európai védelmi politika megerősítésének szándékát, és megállapodtak abban, hogy munkacsoportokat hoznak létre az energetikai, védelmi és innovációs kérdésekben - mondta el az AFP francia hírügynökségnek egy francia elnöki tanácsadó.

Az ukrajnai háború nyomán több nézeteltérés is felmerült Párizs és Berlin között

az európai kérdésekben (gázársapka, a védelmi politika beruházásai, a 200 milliárd eurós német csomag az energiaárakkal szembeni védelemre), amelyeket egyre több elemző figyel aggodalommal Franciaországban. A legutóbbi európai uniós csúcstalálkozón Emmanuel Macron óva intette a berlini kormányt az elszigetelődéstől, amely a francia elnök szerint "nem jó sem Németországnak, sem Európának".

A nyilatkozatok tanúsága szerint Párizs és Berlin szerdán a megbékélést kívánta hangsúlyozni, jóllehet mindkét fél elismeri, hogy a vitás kérdéseket egyelőre nem sikerült megoldani, s emiatt a szerdára tervezett német-francia közös kormányülést el is halasztották. A francia diplomácia szerint a válságot sokan eltúlozzák, míg a német kormány azt hangsúlyozza, hogy továbbra is Franciaországot tekinti a legközelebbi szövetségesének.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×