Infostart.hu
eur:
365.69
usd:
326.76
bux:
137762
2026. október 8. csütörtök Koppány
Törmelék borít egy szobát, miután orosz rakétatámadás ért egy lakóépületet a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2022. október 9-én. Helyi hivatalos források szerint legalább 17-en meghaltak, sokan megsebesültek. Kórházi források szerint a halottak között gyerek is van.
Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Oroszország: Valójában a NATO-val kerültünk összetűzésbe Ukrajnában

Rendkívüli ENSZ-közgyűlési tanácskozás kezdődött hétfőn New Yorkban.

Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli tanácskozása a felszólalók nagy száma miatt akár szerdáig is elhúzódhat. Oroszország arra irányuló indítványát, hogy a határozattervezetről haladéktalanul, illetve titkos voksolás útján szavazzanak a testületben, elutasították. (Az ENSZ-közgyűlés határozatai, ellentétben a világszervezet Biztonsági Tanácsának határozataival, nem bírnak kötelező erővel.)

Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet az ülés kezdetén felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el az ukrán területek Oroszország általi elcsatolását.

"Az úgynevezett népszavazások köszönőviszonyban sincsenek azzal, amit a népakarat megnyilvánulásának nevezünk, sem jogi, sem technikai szempontból"

- hangsúlyozta az ukrán diplomata.

Kiszlicja felszólította az ENSZ-testületet, hogy fogadja el a határozattervezetet, amelyben Oroszországtól cselekedetei visszavonását követelik. Mint mondta, Moszkva legutóbbi rakétatámadásai újfent azt mutatják, hogy Oroszország terrorista állam.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete ugyanakkor kijelentette, hogy hazája tiszteletben tartja a régiók lakosainak döntését, és ugyanerre szólította fel a világszervezet közgyűlésének tagjait.

"Világosan lehet tudni, hogy kiknek a kezétől haltak és halnak meg valójában Ukrajna déli és keleti részén

a Donyec-medence, Zaporizzsja és Herszon lakói. Innen ered az egyértelmű választás az Oroszországgal közös jövő iránt, amit mi tiszteletben fogunk tartani, és erre szólítjuk fel önöket is" - mondta az orosz diplomata.

Nyebenzja az Egyesült Államok és Albánia által szeptember 30-án beterjesztett, Oroszországot elítélő határozattervezetet újabb lépésnek minősítette, amely az ENSZ megosztottságához és a konfliktus további elmérgesedéséhez fog vezetni.

Beszélt arról is, hogy a NATO már régóta dédelget terveket Oroszország legyőzésére, vagy meggyengítésére, és most ehhez Ukrajnát szemelte ki.

"A NATO-nak, amellyel valójában összetűzésbe kerültünk Ukrajnában, csak a konfliktus elmérgesedésére van szüksége éveken át készült, vágyott tervéhez, hogy legyőzze, de legalább meggyengítse Oroszországot" - tette hozzá.

Az InfoRádió Aréna című műsorában legutóbb Deák András közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa értékelte az ukrajnai háborút és az arra adott szankciókat.

(A nyitóképen: Törmelék borít egy szobát, miután orosz rakétatámadás ért egy lakóépületet a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2022. október 9-én. Helyi hivatalos források szerint legalább 17-en meghaltak, sokan megsebesültek. Kórházi források szerint a halottak között gyerek is van.)

Címlapról ajánljuk

Nyilvános a „bicskei jelentés”, már a 90-es években elkezdődhetett az abúzus – Gyurkó Szilvia és Magyar Péter sajtótájékoztatója

A bicskei gyermekotthonban sok éven át történtekről szóló jelentést ismertette rendkívüli tájékoztatóján a miniszterelnök és a gyermekvédelmi államtitkár. Jóvátételi alapot hoz létre a kormány 1 milliárd forintos kezdő összeggel. Akták tűntek el a korábbi jelentésekről a kormányváltás idején – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.10.08. csütörtök, 18:00
Halász Bence
Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes kalapácsvető
Adóssághegy, diáklázadás, Le Pen: egyszerre szakadhat rá minden Franciaországra

Adóssághegy, diáklázadás, Le Pen: egyszerre szakadhat rá minden Franciaországra

Franciaországban az elmúlt hetek diáktüntetései egy jóval mélyebb strukturális válság tünetei – erről beszélt Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Portfolio Checklistben szerdán (a 13. perctől). A francia belpolitikai válság hátterében nem csupán az aktuális diáktüntetések állnak: az oktatás alulfinanszírozottsága, a jóléti állam fenntarthatósága, az államadósság növekedése és a 2027-es elnökválasztás közeledése egyszerre helyez nyomást Emmanuel Macron utolsó elnöki ciklusára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×