Ukrajna és Lengyelország egyaránt Oroszországot gyanúsítják a robbanás előidézésével, az Európai Unió pedig szabotázst emleget, de azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy annak elkövetésével vádolnak-e valakit – írja a Sky News.

Moszkva "ostoba és abszurd" állításként utasította vissza a vádakat. A vezetékek orosz építésűek, és orosz gázt szállítanak Európába.

Az orosz külügyminisztérium az ENSZ Biztonsági Tanácsának gyűlését kívánja összehívni az infrastruktúráját ért sérülés kapcsán, az ország dániai nagykövetsége szerint pedig az Északi Áramlat károsítása Oroszország és Európa energiabiztonsága elleni támadás.

Egy nyugati forrás szerint ugyanakkor a Kreml feltűnően sokat tiltakozik.

Oroszország már egy ideje fegyverként használta az energiát, hogy az orosz olajtól és gáztól függő európai országokat ezek megvonásával büntesse azért, amiért Vlagyimir Putyin elnök invázióját követően támogatták Ukrajnát. Ez a hadviselés szokatlan formája, mert azáltal gyakorol nyomást a kormányokra, hogy az országok lakossága a növekvő energiaárakat erősen megszenvedi.

Bármilyen bizonyítéka annak, hogy valóban Oroszország tett kárt saját vezetékében, eszkalálná a hibrid hadviselést. A Reuters szerint dán, svéd, és német fegyveres erők, parti őrségek, tengeri hatóságok, energiaügynökségek és rendőrségek mind vizsgálatot folytatnak a szivárgásokkal kapcsolatban. A svéd ügyészség közölte, hogy áttekinti a csővezetékekben keletkezett károkkal kapcsolatos rendőrségi vizsgálat anyagát, és dönt a további lépésekről.

Dán források szerint hetekbe telik, mire a robbanások körüli területeken érdemben lehet vizsgálatokat kezdeni.

A brit forrás szerint

nem orosz tengeralattjáró helyezhette el a szerkezeteket,

mivel a Balti-tenger sekély, így egy ilyen víz alatti akciót nehéz lenne észrevétlenül végrehajtani. A brit védelmi minisztérium közölte, hogy "folyamatosan figyeli a felelősségi és érdekeltségi területeit, ez magában foglalja a kritikus infrastruktúra védelmét, például a víz alatti kábeleket és a tengeri szerkezeteket".