Infostart.hu
eur:
362.93
usd:
307.52
bux:
139499.37
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Felgyújtott rendőrségi motorkerékpár ég az úttest közepén Teheránban 2022. szeptember 19-én. Az iráni fővárosban tüntetők vonultak utcára tiltakozásul annak a fiatal nőnek a halála miatt, aki az erkölcsrendészeti őrizetbevételt követően halt meg. A 22 éves Masa Aminit azért tartóztatták le, mert nem viselte az előírás szerint kötelező ruhadarabot, a muzulmán nők haját eltakaró kendőt, a hidzsábot.
Nyitókép: MTI/AP

Iráni tüntetések: a kutató szerint már nem csak egy fejkendőről van szó

Szalai Máté a Mahsza Amini kendőügyéből és őrizetbe vételét követő halálából szárba szökkenő tüntetéshullámról úgy vélekedett, a hatalom tanult a korábbi hasonló eseményekből, de az a szakértőket is meglepte, mekkora támogatottsága van a megmozdulásoknak.

Rég nem látott tüntetéssorozat kezdődött Iránban, miután meghalt egy fiatal kurd nő az erkölcsrendészeti letartóztatás alatt. A 22 éves Mahsza Aminit azért vették őrizetbe, mert nem viselte a kötelező muzulmán kendőt. A tüntetők most már nemcsak a nők jogaiért állnak ki, de a rezsim bukását is követelik.

Szalai Máté, az olaszországi Ca’ Foscari Egyetem kutatója szerint erre kevés az esély, de sok múlhat azon, hogy mi történik a következő napokban.

"Iránban az 1979-es iszlám forradalom óta nagyon keményen korlátozzák a nők jogait. Az még csak egy dolog, hogy fejkendőt kell mindig hordaniuk nyilvános helyen, de olyan, európai szemmel barbár szabályok is vannak, mint például ha egy férfi házasságtörésen kapja a feleségét, akkor meg is ölheti. Egy olyan országról beszélünk, amelynek nagyon gazdag a kultúrája, történelme, és

nem mondható az, hogy a perzsa történelemben annyira állandó lett volna a nők jogainak ilyen mértékű korlátozása"

– magyarázta a kutató, aki szerint ezt a szigort a társadalom sem támogatja.

A mostani tüntetések szerinte épp ezt a frusztrációt fejezik ki, a hatóságok pedig az egyes esetekben önkényesen is járnak el, beavatkozva az emberek mindennapjaiba.

A tüntetők követeléseiről szólva elmondta, az egyik eredetileg az volt, hogy az egyik fajta fejkendő ne kötelező legyen, hanem választható, de ahogy a karhatalom fellépése eldurvult, a tiltakozók is egyre szélsőségesebbekké váltak.

Szalai Máté rámutatott, hogy ilyen nagyobb tüntetéshullámra néhány évente sor kerül, az utolsó ilyen 2019 végén volt a nagyvárosokban, gazdasági okokból, az akkori frusztrációk is "átjöttek" 2022-re.

Hogy a rezsimet megbuktathatja-e a mostani tiltakozási hullám, arról azt mondta, a korábbi tüntetésekből a hatalom is tanult, ezért erre nincs sok esély, korábban a hatósági fellépések következtében mintegy 1500 fő is meghalhatott, a mostani konfliktusban

"még csak" 40 fő körül van a halottak száma,

de a nem hivatalos számok is 100 fő alatt vannak.

"Ám nem zárható ki semmi, sok elemzőt meglepett, hogy a mostani tüntetéshullámnak mekkora támogatottsága lett, nagy kérdés, hogy felkeléssé alakulnak-e az események, vagy elhalnak" – zárta gondolatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: most az a kérdés, hogy Irán mennyire tudja megfélemlíteni az öböl menti arab országokat

Magyarics Tamás: most az a kérdés, hogy Irán mennyire tudja megfélemlíteni az öböl menti arab országokat

Az Egyesült Államok hétfőn megkezdte a Hormuzi-szoros iráni részeinek a blokádját – jelentette be az amerikai erők parancsnoksága a napokban. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában ezzel összefüggésben azt mondta: az USA a többi között a nukleáris programok megszüntetését, a tengerszoros újranyitását, valamint a proxy terroristacsoportok támogatásának megszüntetését várja el Irántól.

Alkotmányjogász: minden közjogi méltóság leváltható, de komoly feltételei vannak

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje már vasárnap este követelte számos közjogi méltóság és független állami intézmény vezetőjének lemondását. Valamennyi állami tisztségviselő és közjogi méltóság esetében van lehetőség az elmozdításukra, de Stánicz Péter alkotmányjogász az InfoRádióban jelezte, ehhez sok feltételre van szükség, egyes esetekben az alaptörvény módosítására is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A Tisza kétharmada mozgatja a magyar tőzsdét - Mit csinált ma az OTP, a Mol, vagy a 4iG?

A Tisza kétharmada mozgatja a magyar tőzsdét - Mit csinált ma az OTP, a Mol, vagy a 4iG?

Iránykeresés jellemzi a nemzetközi tőkepiacokat, a befektetők arra várnak, hogy lesz-e áttörés az amerikai-iráni tárgyalásokban a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Az ázsiai tőzsdéken emelkedéseket lehetett látni reggel, míg Európában kis mozgásokat mutatnak az indexek a nap folyamán, kiváró álláspontra helyezkedtek a befektetők. A magyar tőzsdén még mindig a Tisza párt kétharmados győzelme mozgatja az árfolyamokat, míg hétfőn a blue-chipek emelkedtek nagyot, azokban kedden már kisebb korrekció volt, ma pedig a kezdeti emelkedés után lecsorgást láthattunk a BUX indexnél. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×