eur:
394.46
usd:
370.45
bux:
65045.06
2024. április 19. péntek Emma
Felgyújtott rendőrségi motorkerékpár ég az úttest közepén Teheránban 2022. szeptember 19-én. Az iráni fővárosban tüntetők vonultak utcára tiltakozásul annak a fiatal nőnek a halála miatt, aki az erkölcsrendészeti őrizetbevételt követően halt meg. A 22 éves Masa Aminit azért tartóztatták le, mert nem viselte az előírás szerint kötelező ruhadarabot, a muzulmán nők haját eltakaró kendőt, a hidzsábot.
Nyitókép: MTI/AP

Iráni tüntetések: a kutató szerint már nem csak egy fejkendőről van szó

Szalai Máté a Mahsza Amini kendőügyéből és őrizetbe vételét követő halálából szárba szökkenő tüntetéshullámról úgy vélekedett, a hatalom tanult a korábbi hasonló eseményekből, de az a szakértőket is meglepte, mekkora támogatottsága van a megmozdulásoknak.

Rég nem látott tüntetéssorozat kezdődött Iránban, miután meghalt egy fiatal kurd nő az erkölcsrendészeti letartóztatás alatt. A 22 éves Mahsza Aminit azért vették őrizetbe, mert nem viselte a kötelező muzulmán kendőt. A tüntetők most már nemcsak a nők jogaiért állnak ki, de a rezsim bukását is követelik.

Szalai Máté, az olaszországi Ca’ Foscari Egyetem kutatója szerint erre kevés az esély, de sok múlhat azon, hogy mi történik a következő napokban.

"Iránban az 1979-es iszlám forradalom óta nagyon keményen korlátozzák a nők jogait. Az még csak egy dolog, hogy fejkendőt kell mindig hordaniuk nyilvános helyen, de olyan, európai szemmel barbár szabályok is vannak, mint például ha egy férfi házasságtörésen kapja a feleségét, akkor meg is ölheti. Egy olyan országról beszélünk, amelynek nagyon gazdag a kultúrája, történelme, és

nem mondható az, hogy a perzsa történelemben annyira állandó lett volna a nők jogainak ilyen mértékű korlátozása"

– magyarázta a kutató, aki szerint ezt a szigort a társadalom sem támogatja.

A mostani tüntetések szerinte épp ezt a frusztrációt fejezik ki, a hatóságok pedig az egyes esetekben önkényesen is járnak el, beavatkozva az emberek mindennapjaiba.

A tüntetők követeléseiről szólva elmondta, az egyik eredetileg az volt, hogy az egyik fajta fejkendő ne kötelező legyen, hanem választható, de ahogy a karhatalom fellépése eldurvult, a tiltakozók is egyre szélsőségesebbekké váltak.

Szalai Máté rámutatott, hogy ilyen nagyobb tüntetéshullámra néhány évente sor kerül, az utolsó ilyen 2019 végén volt a nagyvárosokban, gazdasági okokból, az akkori frusztrációk is "átjöttek" 2022-re.

Hogy a rezsimet megbuktathatja-e a mostani tiltakozási hullám, arról azt mondta, a korábbi tüntetésekből a hatalom is tanult, ezért erre nincs sok esély, korábban a hatósági fellépések következtében mintegy 1500 fő is meghalhatott, a mostani konfliktusban

"még csak" 40 fő körül van a halottak száma,

de a nem hivatalos számok is 100 fő alatt vannak.

"Ám nem zárható ki semmi, sok elemzőt meglepett, hogy a mostani tüntetéshullámnak mekkora támogatottsága lett, nagy kérdés, hogy felkeléssé alakulnak-e az események, vagy elhalnak" – zárta gondolatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×