Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.66
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
A brit parlament londoni épülete 2020. december 30-án. A brit parlament alsóháza a soron kívül összehívott ülésnapon nagy többséggel jóváhagyta az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerének feltételeit rögzítő megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Íme a brit válasz a gazdasági válságra: adócsökkentés

A magasabb jövedelműek adókulcsa jobban csökken, mint az alacsonyabb bérűeké.

Komoly mértékű adócsökkentéseket jelentett be pénteken Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter a gazdasági aktivitás élénkítése és a megélhetési költségek csökkentése végett.

A londoni alsóházban ismertetett intézkedések között szerepel, hogy a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől

a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra csökken,

a legmagasabb jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs pedig megszűnik, és a magas jövedelműek adója egységesen 40 százalék lesz.

A személyi jövedelemadó jelenlegi 20 százalékos, jövőre 19 százalékra csökkenő alapkulcsa a 12 571 és 50 270 font (5,9-23,5 millió forint) közötti éves jövedelmekre vonatkozik; ebbe a jövedelmi kategóriába 31 millióan tartoznak.

A Munkáspárt vezette akkori brit kormány 2009-ben az addigi 20 és 40 százalékos adókulcsok mellé meghonosított egy új, 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot a 150 ezer fontnál (70 millió forintnál) nagyobb éves személyi jövedelmekre.

Ezt a 2010-ben hatalomra került konzervatív párti kormány 45 százalékra csökkentette; a pénteken bejelentett döntés alapján jövőre ez az adóráta meg is szűnik.

Kwarteng bejelentette azt is, hogy az eddigi 125 ezer font kétszeresére, 250 ezer fontra (117 millió forintra) emelkedik az az ingatlanérték, amely felett az új lakóingatlanok vásárlását illeték terheli.

A brit pénzügyminiszter által bemutatott program értelmében a kormány a korábbi tervvel ellentétben

nem emeli 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót,

és visszavonja azt a döntést is, amelynek alapján novembertől 1,25 százalékkal emelkedett volna a foglalkoztatottak után befizetendő társadalombiztosítási járulék.

Eltörölte a brit kormány azt a felső határt is, amely az alapfizetés kétszeresében korlátozta a pénzügyi szolgáltatási vállalatok vezetőinek fizethető prémiumokat.

Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter pénteki alsóházi előterjesztésében azzal indokolta a nagyszabású adócsökkentési programot, hogy a magas adóteher károsítja a brit gazdaság versenyképességét, és rontja az új üzleti vállalkozások létrehozását támogató ösztönzőket.

Liz Truss miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy kormánya adócsökkentési programmal igyekszik gyógyírt találni az energiaárak meredek emelkedése és az ebből eredő, évtizedek óta példátlan ütemű - 10 százalék környékén járó - infláció okozta megélhetési és növekedési válságra.

A brit kormányfő ugyanakkor elutasította azokat az indítványokat, hogy a kormány vessen ki különadókat a nagyvállalatok által elért kiugró pénzügyi eredményekre. Liz Truss kijelentette, hogy a vállalati adóterhek növelésével nem lehet gazdasági növekedést elérni.

A Bank of England e héten ismertetett új előrejelzésében közölte, hogy várakozása szerint az idei második negyedévben mért 0,1 százalékos negyedéves összevetésű GDP-visszaesés után a brit hazai össztermék a harmadik negyedévben is 0,1 százalékkal csökken.

A brit jegybank prognózisa azt jelenti, hogy a brit gazdaság már recesszióban van.

A konszenzusos meghatározás alapján ugyanis technikailag akkor tekinthető egy gazdaság recesszióban lévőnek, ha a GDP-érték két egymást követő negyedévben visszaesik.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×