Infostart.hu
eur:
353.85
usd:
303.49
bux:
134448.13
2026. június 1. hétfő Tünde
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja felszólal az Európai Unió gyermekvédelmi politikájáról és az ukrajnai háború elöl menekülő gyermekekről szóló vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. március 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Állásfoglalás az Európai Parlamentben: Sargentini 2.0?

Tulajdonképpen a korábbi Sargentini-jelentést frissítette a Gwendoline-jelentés, a döntés időzítése viszont annál is fontosabb lehet, hisz épp most kellene megegyezni az EU megfelelő szerveiről a Helyreállítási Alap pénze folyósításának részleteiről.

Nagy többséggel (433 igen, 123 nem, 28 tartózkodás) elfogadta az Európai Parlament a Gwendoline-jelentést, amiből kifolyólag a testület hivatalos véleményévé vált, hogy "Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel" - tudósít a 24.hu.

Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikus a magyarországi jogállamisági helyzetről tett jelentést, amelyben azt írja, Magyarország súlyosan megsértette az unió alapértékeit.

A potentát Judith Sargentinitől vette át a magyarországi demokráciát vizsgáló munkát, amelyben már korábban is részt vett - ismert, a Sargentini-jelentés vezetett a Magyarország ellen indított, 7-es cikk szerinti eljáráshoz, amely viszont továbbra sem zárult le.

Arról továbbra is jogi vita folyik, hogy milyen következménye lehet ennek az eljárásnak. A mostani jelentés és a róla szóló döntés ennek az eljárásnak a frissítése. Szó van benne például a Meseország mindenkié című könyv körüli ügyekről.

A jelentés felszólítja az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot is, hogy lépjen fel határozottan, és ne adjon pénzt Magyarországnak, de

önmagában a jelentésnek nincs következménye a bizottságra vagy a tanácsra nézve. Politikai következménye lehet.

Ami az időzítést illeti, a jelentés elfogadásának ezen a héten még fontos szerepe lehet, mert a bizottság vasárnap dönthet arról, mennyi pénz megvonását kéri Magyarországtól. A tanácsnak egy hónapja van a döntésre, amelyet meghosszabbíthat három hónapra. A három hónap lejárta majdnem pontosan egybeesik azzal, ameddig meg kell egyezni a Helyreállítási Alap pénzeiről, hogy ne veszítse el Magyarország a vissza nem térítendő támogatásokat.

Címlapról ajánljuk
„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

A kormányfő szerint Sulyok Tamás minden súlyos pillanatban a hallgatást választotta, több a feladata annál, mint hogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át, protokolleseményeken vegyen részt. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, egy hónapot vesz igénybe Sulyok Tamás elmozdítása, de igyekezni fognak. „Minden báb elmozdításáról szó lesz.” A Tisza frakciója akár már hétfőn döntést hozhat arról is, hogy milyen módon válasszák meg Sulyok Tamás utódát.

Tisztítótűz, kisöprés, kirakatperek, bebörtönzések – példák a rezsimváltás utáni elszámoltatásokra

Demokratikus országokban az elszámoltatás általában kirakatperek keretében zajlik, és a kezdeményezők leginkább a demokrácia erősségét próbálják ezzel bizonyítani – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. Csepeli Réka szerint bizonyos esetekben tisztítótűzre van szükség ahhoz, hogy el lehessen kezdeni építeni egy új, tisztább rendszert.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×