Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A Maxar Technologies műholdfevétele a Zaporizzsjai atomerőműről a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai terület Oroszország által elfoglalt részén, Enerhodarban 2022. augusztus 19-én. Enerhodart rendszeresen érik tüzérségi támadások, amelyekkel az orosz és az ukrán fél egymást vádolja.
Nyitókép: MTI/EPA/Maxar Technologies

Leállt a zaporizzsjai atomerőmű

Az utóbbi három napban már csak a saját szükségleteit látta el, immár a hatodik reaktora sem működik.

Lekapcsolták az energiahálózatról a zaporizzsjai atomerőművet – jelentette be a létesítményt üzemeltető ukrán Enerhoatom.

A döntést a vállalat biztonsági okokkal indokolta. A tájékoztatás szerint szombat este sikerült helyreállítani az erőműben az áramellátást, így biztonságosan le tudták állítani a hatodik, egyben utolsó működő reaktort.

Az erőmű környékén az utóbbi hetekben nemzetközi figyelmeztetés ellenére sem csillapodtak a harcok az ukrán és az orosz erők között, a felek egymást vádolták a létesítmény közelében történt támadásokkal, Kijev pedig azt vetette Moszkva szemére, hogy katonákat állomásoztat az erőmű épületében.

Az erőmű az utóbbi három napban már csak a saját szükségleteit látta el, miután a létesítményt az ukrán hálózattal összekötő elektromos vezetékek az ágyúzások következtében súlyosan megrongálódtak.

Pénteken a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) azt közölte, hogy a tüzérségi támadások tönkretették az erőmű mellett lévő Enerhodar infrastruktúráját, és növekvő veszélyt jelentenek az atomerőműre.

A zaporizzsjai atomerőművet az orosz erők márciusban, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után foglalták el, de továbbra is ukrán személyzet üzemelteti.

Az atomenergiával kapcsolatos legutóbbi Aréna-felvételt itt nézheti meg:

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×