eur:
393.1
usd:
367.13
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György
A Maxar Technologies műholdfevétele a Zaporizzsjai atomerőműről a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai terület Oroszország által elfoglalt részén, Enerhodarban 2022. augusztus 19-én. Enerhodart rendszeresen érik tüzérségi támadások, amelyekkel az orosz és az ukrán fél egymást vádolja.
Nyitókép: MTI/EPA/Maxar Technologies

Leállt a zaporizzsjai atomerőmű

Az utóbbi három napban már csak a saját szükségleteit látta el, immár a hatodik reaktora sem működik.

Lekapcsolták az energiahálózatról a zaporizzsjai atomerőművet – jelentette be a létesítményt üzemeltető ukrán Enerhoatom.

A döntést a vállalat biztonsági okokkal indokolta. A tájékoztatás szerint szombat este sikerült helyreállítani az erőműben az áramellátást, így biztonságosan le tudták állítani a hatodik, egyben utolsó működő reaktort.

Az erőmű környékén az utóbbi hetekben nemzetközi figyelmeztetés ellenére sem csillapodtak a harcok az ukrán és az orosz erők között, a felek egymást vádolták a létesítmény közelében történt támadásokkal, Kijev pedig azt vetette Moszkva szemére, hogy katonákat állomásoztat az erőmű épületében.

Az erőmű az utóbbi három napban már csak a saját szükségleteit látta el, miután a létesítményt az ukrán hálózattal összekötő elektromos vezetékek az ágyúzások következtében súlyosan megrongálódtak.

Pénteken a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) azt közölte, hogy a tüzérségi támadások tönkretették az erőmű mellett lévő Enerhodar infrastruktúráját, és növekvő veszélyt jelentenek az atomerőműre.

A zaporizzsjai atomerőművet az orosz erők márciusban, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után foglalták el, de továbbra is ukrán személyzet üzemelteti.

Az atomenergiával kapcsolatos legutóbbi Aréna-felvételt itt nézheti meg:

Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×