eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Füst gomolyog a helyszín fölött 2022. augusztus 16-án, miután egy diverzánsakció következtében felrobbant egy orosz katonai lőszerraktár az Ukrajnától Oroszországhoz elcsatolt Krímben, a Dzsankoj járásbeli Majszkoje falunál. Orosz források szerint súlyos sebesülés nem történt, több mint háromezer embert kiköltöztettek otthonából.
Nyitókép: MTI/AP

Már Németországban is vita pattant ki a szankciók hatékonyságáról

Az Oroszország elleni szankciókat egyre többen bírálják több uniós tagállamban, köztük Németországban is. Egy tekintélyes német gazdaságkutató ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a szankciókról nem lehet lemondani. Ennek pedig nem csupán ekölcsi, hanem gazdasági okai is vannak.

Pontosan fél évvel az Ukrajna elleni háború megindítása után óvott az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók hatályon kívül helyezésétől a berlini székhelyű Német Gazdaságkutató Intézet (IW) igazgatója

"A szankciók helyesek, mert a Nyugat ezzel bizonyítja szolidaritását Ukrajnával" – hangsúlyozta Michael Hüther.

A több német lap által ismertetett nyilatkozatban az igazgató hangsúlyozta, hogy Németország ezeket az intézkedéseket transzatlanti partnereivel közösen határozta el, és ezzel a szolidaritással nem hagyhat fel.

Elutasította azt a felvetést, hogy helyezzék üzembe az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket.

Az Oroszországot és Németországot Balti-tenger alatt összekötő, múlt évben elkészült vezeték működtetését a háború megindítása miatt függesztette fel a kormány. Az igazgató úgy ítélte meg, hogy az Északi Áramlat-2 vezetékről folyó vita "látszatvita", és szerinte semmi nem változna, ha a vezeték működne.

"Vlagyimir Putyin akkor is találna ürügyet arra, hogy a vezetéket le-, majd ismét visszakapcsolja" – jelentette ki.

Az elmúlt napokban a súlyos energiaellátási válság kapcsán Gerhard Schröder egykori kancellár, majd Wolfgang Kubicki, a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP alelnöke is sürgette a vezeték üzembe helyezését.

Az intézet vezetője meggyőződését fejezte ki, hogy a szankciók hatékonyak lesznek, mégpedig mindenekelőtt a csúcstechnológiai termékek exportja terén. Ez meggyőződése szerint tartósan fékezi Oroszország technikai fejlődését. Utalt ugyanakkor arra, hogy

az energiaellátás terén Németországban szűk keresztmetszet alakulhat ki.

A fosszilis energiának azonban amúgy sincs jövője – jelentette ki az igazgató, aki szerint Oroszország a háborúval felgyorsította a német gazdaság átállását a magasabb fokú klímavédelem biztosítására.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×