Infostart.hu
eur:
350.15
usd:
301.82
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Füst gomolyog a helyszín fölött 2022. augusztus 16-án, miután egy diverzánsakció következtében felrobbant egy orosz katonai lőszerraktár az Ukrajnától Oroszországhoz elcsatolt Krímben, a Dzsankoj járásbeli Majszkoje falunál. Orosz források szerint súlyos sebesülés nem történt, több mint háromezer embert kiköltöztettek otthonából.
Nyitókép: MTI/AP

Már Németországban is vita pattant ki a szankciók hatékonyságáról

Az Oroszország elleni szankciókat egyre többen bírálják több uniós tagállamban, köztük Németországban is. Egy tekintélyes német gazdaságkutató ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a szankciókról nem lehet lemondani. Ennek pedig nem csupán ekölcsi, hanem gazdasági okai is vannak.

Pontosan fél évvel az Ukrajna elleni háború megindítása után óvott az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók hatályon kívül helyezésétől a berlini székhelyű Német Gazdaságkutató Intézet (IW) igazgatója

"A szankciók helyesek, mert a Nyugat ezzel bizonyítja szolidaritását Ukrajnával" – hangsúlyozta Michael Hüther.

A több német lap által ismertetett nyilatkozatban az igazgató hangsúlyozta, hogy Németország ezeket az intézkedéseket transzatlanti partnereivel közösen határozta el, és ezzel a szolidaritással nem hagyhat fel.

Elutasította azt a felvetést, hogy helyezzék üzembe az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket.

Az Oroszországot és Németországot Balti-tenger alatt összekötő, múlt évben elkészült vezeték működtetését a háború megindítása miatt függesztette fel a kormány. Az igazgató úgy ítélte meg, hogy az Északi Áramlat-2 vezetékről folyó vita "látszatvita", és szerinte semmi nem változna, ha a vezeték működne.

"Vlagyimir Putyin akkor is találna ürügyet arra, hogy a vezetéket le-, majd ismét visszakapcsolja" – jelentette ki.

Az elmúlt napokban a súlyos energiaellátási válság kapcsán Gerhard Schröder egykori kancellár, majd Wolfgang Kubicki, a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP alelnöke is sürgette a vezeték üzembe helyezését.

Az intézet vezetője meggyőződését fejezte ki, hogy a szankciók hatékonyak lesznek, mégpedig mindenekelőtt a csúcstechnológiai termékek exportja terén. Ez meggyőződése szerint tartósan fékezi Oroszország technikai fejlődését. Utalt ugyanakkor arra, hogy

az energiaellátás terén Németországban szűk keresztmetszet alakulhat ki.

A fosszilis energiának azonban amúgy sincs jövője – jelentette ki az igazgató, aki szerint Oroszország a háborúval felgyorsította a német gazdaság átállását a magasabb fokú klímavédelem biztosítására.

Címlapról ajánljuk

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Gyökeres változás jön a magyar egyetemeken, már tárgyalnak

Gyökeres változás jön a magyar egyetemeken, már tárgyalnak

Megkezdődtek az egyeztetések a magyar felsőoktatás alapítványi fenntartási rendszerének átalakításáról – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető Katz Sándor felsőoktatási államtitkárral közösen tárgyalt a rektorokkal a modellváltó egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványainak jövőjéről. A kormányzat célja a jelenlegi konstrukció kivezetése, az intézményi önállóság erősítése, egyúttal az uniós elvárásoknak való megfelelés. Az átalakítás révén a magyar egyetemek ismét teljes jogú szereplőként kapcsolódhatnak be az európai oktatási és kutatási együttműködésekbe, így a hallgatók és kutatók újra hozzáférhetnek az Erasmus- és Horizon-programokhoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×