Az orosz gazdaság már a háború kezdete után lejtmenetbe került – mondta érdeklődésünkre Rácz András. Az Oroszország-szakértő hozzátette: a több száz nemzetközi cég kivonulása, a nyugati technológiáktól való elszigetelődés, valamint a szankciók hatásai gyorsuló ütemű recessziót eredményeznek, ami már az orosz előrejelzéseken is látszik.

Az orosz állami statisztikai hivatal az első negyedévben kezdetben még 3,5 százalék környékére tette a visszaesést, ami májusra 4,3 százalék lett, júniusban pedig már 7,8 százalékos gyengülést prognosztizált az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium – fejtette ki a szakember. Majd hozzátette: összességében

a 2022-es kilátások az orosz gazdaság visszaesésére 8 és 13 százalék között változnak,

attól függően, hogy kit kérdezünk. Rácz András megjegyezte, minap maga az orosz elnök is elismerte, „kolosszális nehézségekbe ütközik a modern technológiákhoz való hozzáférés”.

Az európai szénimport augusztusi leállása, valamint a jövő év elejétől esedékes olajembargó további kieséseket okoz majd az orosz gazdaságnak, húzta alá a szakértő. Úgy fogalmazott: nem látja, hogy ebből miként tudnának kikecmeregni egyhamar. Bár az orosz rubel – köszönhetően annak, hogy az energiaszállításokért ezzel kell fizetni – erősödik, ez még nem segít a gazdaság problémáin. Oroszország nem fér hozzá azokhoz a nyugati technológiákhoz, amelyek - a legalapvetőbb ipari termelés nem számítva - mindenhez kellenek.

Az Oroszország-szakértő szerint hiába jelentett be Vlagyimir Putyin nyugdíj- és minimálbér-emelést, annak jó részét a recesszió el fogja vinni.

Rácz András arra is kitért, hogy a szankcióktól nem reális – és soha nem is volt az – elvárni, hogy a háború a következő hónapokban véget fog érni. „Ha elindult egy hadművelet, akkor ott már a katonai logika érvényesül, és muszáj végigvinni, vagy legalábbis valamilyen fix pontig elvinni” – fogalmazott. Úgy látja, az év végig feltehetően el fog tartani a háború, és ha sikerül is elérni egy fegyverszünetet, azzal legfeljebb csak a nagy intenzitású harcok érhetnek végezt. A konfliktus visszatérhet arra a szintre, ami a Krím félsziget 2014-es elfoglalása óta tart.

„A teljes, nagy léptékű háború csak az idén februárban kezdődött, de valójában már nyolc esztendeje tart” – emlékeztetett.

„Az elérhető reális maximum pillanatnyilag csak a fegyverszünet, nem pedig a béke”

– hangsúlyozta Rácz András, ugyanis – mint magyarázta – a béke politikai rendezést jelentene, az orosz–ukrán konfliktusban a Krím félsziget, Donyeck és Luhanszk kérdése – amiket Oroszország már függetlenként ismert el –, viszont nem igazán rendezhető ilyen módon.

A szakértő megjegyezte: a szankciók hosszú távon segíthetik, hogy Vlagyimir Putyin befejezze a háborút, és elrettenthetik Oroszországot, valamint más országokat is a hasonló agressziótól.