eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke és listavezetője kampánygyűlést tart Brémában 2021. szeptember 14-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Focke Strangmann

"Maghasadás" a német kormánykoalícióban

Egyre hevesebb a vita Németországban a még működő három atomerőmű jövőjéről. Az ukrajnai orosz háború előtt még szinte mindenki elkönyvelte, hogy Németország egyszer és mindenkorra lemond az atomenergiáról. A háború nyomán kialakult energiaválság azonban gyökeresen megváltoztatta a helyzetet.

Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek többsége a három erőmű működésének meghosszabbítása mellett van, ugyanakkor a koalíciós pártok egymásnak estek.

A bűnös Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki a háború kapcsán a gázt fegyverként vetette be hatalmas energiaellátási gondokat okozva Németország számára is – fogalmazott elemzésében a Der Spiegel.

A megújuló energiaforrások korszaka még várat magára, ilyen körülmények között marad a fosszilis energia, ami az orosz gázszállítások jelentős visszaesésé miatt igen csak fogytán van.

A kialakult helyzet télen rendkívül súlyos gondokat okozhat az országban.

A német ellenzék vezető pártja, a konzervatív CDU/CSU ezért vetette fel az év végén teljes bezárásra ítélt három atomerőmű működésének meghosszabbítását.

A korábbi tizenhétből ez a három az "utolsó mohikán". A konzervatívok most azzal érvelnek, hogy a jelenlegi válságos helyzetben egyszerűen megengedhetetlen lekapcsolásuk.

A CDU/CSU szövetségesre talált a három pártból álló német kormánykoalícióban is. Annak legkisebb pártja, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) ugyanis az atomenergia, illetve az atomerőművek örök ellenfelének számító Zöldek Pártjával dacolva állást foglalt a három erőmű működésének meghosszabbítása mellett.

A párt parlamenti frakcióvezetője, Christian Dürr szerint Németországnak olyan forgatókönyvre kell felkészülnie, amelynek messzemenő következményei lehetnek mind a magánháztartásokra, mind a német iparra.

Dürr szerint ezért van szükség az erőművek működésének meghosszabbítására.

A párt vezetője, Christian Lindner még ennél is tovább ment. Azt hangoztatta ugyanis, hogy Németország nem zárkózhat el egy olyan vitától, amelyet szerte a világon folytatnak az atomenergia jövőjéről.

A Zöldek Pártja, élén az alkancellár, egyben gazdasági és környezetvédelmi miniszter Robert Habeckkel azonban a leghatározottabban elzárkózik ettől.

"Számunkra egyértelmű és világos, hogy az atomenergiához való visszatérés kizárt" – fogalmazott Habeck.

Eközben az említett felmérésből kitűnt az is, hogy

már a Zöldek támogatóinak 40 százaléka is az erőművek további működése mellett van.

A kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a Zöldek mellett van.

Az FDP bírálói azt hangoztatják, hogy a párt mindenekelőtt az idei esztendőben tartott tartományi választásokon elszenvedett kudarcai, továbbá támogatottságának jelentős csökkenése miatt igyekszik felhívni magára a figyelmet. A Zöldek szerint mindez nem más, mint egyfajta politikai színjáték a párt részéről

Elemzők utalnak arra is, hogy az erőművek működési idejének meghosszabbítása felettébb költséges lenne. Az üzemeltető cégek mindeddig elzárkóztak ettől, utalva arra is, hogy ellenkező esetben minden jogi és gazdasági, továbbá pénzügyi kockázatot az államnak kellene magára vállalnia.

Az idő a Zöldeknek dolgozik. A három erőmű működési idejének meghosszabbítása ugyanis hosszabb időt vesz igénybe. Minél inkább elhúzódik a vita, annál inkább azoknak lesz igaza, akik szerint a hosszabbítás műszakilag már nem is lesz lehetséges.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×