Infostart.hu
eur:
387.39
usd:
335.73
bux:
123066.01
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka nyilatkozik a sajtó képviselőinek az Áder János köztársasági elnökkel folytatott megbeszélés után a Sándor-palotában 2021. október 20-án. Ruszin-Szendi Romulusz elmondta, hogy a köztársasági elnök, aki a honvédség főparancsnoka is, jóváhagyta a Magyar Honvédség fejlesztési terveit.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ukrajnában járt a Magyar Honvédség főparancsnoka

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy látogatásáról a kijevi magyar nagykövetség adott hírt, amikor megosztotta a látogatásról beszámoló ukrán vezérkari oldal posztját.

A poszt szövege szerint egy kisebb küldöttség érkezett Ukrajnába Ruszin-Szendi Romulusz vezetésével. A magyar parancsnok találkozott Valerij Zsaluzsniyijjal, az ukrán hadsereg főparancsnokával is. Zsaluzsnyij azt mondta: a látogatás annak a jele, hogy Magyarország Ukrajnát támogatja az Oroszország elleni háborúban – írja az Index.

Nagyra értékelem a szakmai, baráti kapcsolatot, amelyet magyar kollégámmal ápolok, és elégedett vagyok az államaink közti katonai együttműködéssel – idézték az ukrán főparancsnokot a közleményben.

A magyar delegáció egy hosszabb körutat tett Ukrajnában. Az ország déli részén jártak Dnyipróban és Krivij Rihben, valamint – az oroszok által a napokban is bombázott – Mikolajivban. Északkeleten voltak a szintén bombázott Harkivban és Csernyihivben, Kijevben pedig megtekintették a háborúban zsákmányolt tárgyakból nyílt múzeumi tárlatot. Ezenkívül ellátogattak azokba a kijevi elővárosokba (Hosztomel, Irpiny, Borogyanka, Moscsun), ahol az oroszok háborús bűnöket követhettek el.

A Honvédelmi Minisztérium később közleményt adott ki, amely szerint Valerii Zaluzhnyi altábornagy, ukrán vezérkarfőnök meghívására látogatott Ukrajnába Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a Magyar Honvédség parancsnoka és delegációja. A látogatás során a két ország hadseregparancsnoka közötti egyeztetés fő témája többek között az orosz-ukrán háború folyamán kialakult helyzet volt, de szó esett a Magyarország és Ukrajna közötti katonai kapcsolatokról, és annak jövőjéről.

Ruszin-Szendi Romulusz a látogatás végén elismerését fejezte ki az ukrán katonák feladatellátása kapcsán, akik a jelentős áldozatok ellenére is bátran, hősies helytállással védik országukat és annak lakosait. A parancsnok kiemelte: reméli, hogy a háború rövid időn belül véget ér, és újra visszatérhet a béke Ukrajnába.

Az altábornagy tájékoztatást adott az orosz-ukrán háború kapcsán jelentkező, Magyar Honvédséget érintő feladatokról, továbbá a hazánkban zajló haderőfejlesztésről, az azzal kapcsolatos folyamatokról, illetve a Magyar Honvédséget érintő jelenlegi feladatokról, kihívásokról.

Címlapról ajánljuk
Üzemanyagok: Brüsszelnek nem tetszik a szlovákiai árazás

Üzemanyagok: Brüsszelnek nem tetszik a szlovákiai árazás

A szlovák gazdasági minisztérium egyelőre csak a médiából értesült arról, hogy az Európai Bizottságnak kifogásai vannak a Szlovákiában alkalmazott eltérő gázolajárakkal kapcsolatban, amelyek a hazai és külföldi autótulajdonosokra vonatkoznak. Hivatalos állásfoglalásra még várnak. Amennyiben ilyen érkezik, Pozsony kész megvitatni és megvédeni intézkedéseit, mivel azokat helyesnek tartja.

Itt a menetrend – megvan, mikor áll le a gázszállítás Magyarországról Ukrajnába

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy Magyarország fokozatosan leállítja az Ukrajnába irányuló földgázszállításokat. A kormányülésen bemutatott előterjesztés este megjelent a Magyar Közlönyben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Felbukkant az iráni háború váratlan fegyvere – 3 részvény, amely profitálhat a közel-keleti válságból

Felbukkant az iráni háború váratlan fegyvere – 3 részvény, amely profitálhat a közel-keleti válságból

A Közel-Keleten a víz nem csak egyszerű nyersanyag, hanem stratégiai infrastruktúra – és egyre inkább geopolitikai fegyver is. Ha egy régió ivóvízellátása sérülékeny, energiaigényes sótalanító rendszereken múlik, akkor egy konfliktus nemcsak humanitárius, hanem egyben befektetési sztorivá is válik. Mert ahol nő a vízbiztonsági kockázat, ott előbb-utóbb megjelennek a beruházások is: új sótalanító kapacitások, vízkezelési fejlesztések, hálózati modernizáció és újrahasznosítás. A nagy kérdés tehát már nemcsak az, hogy a víz lehet-e a jövő egyik legfontosabb stratégiai erőforrása, hanem az is: mely tőzsdei cégek profitálhatnak abból, ha a vízhiány világszerte üzleti lehetőséggé válik?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×