Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.76
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Lars Klingbeil pártfőtitkár a nagykoalícióban kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) berlini kongresszusán 2019. december 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Bernd von Jutrczenka

SPD-elnök: a katonai erő is a politika egyik legitim eszköze

Nagy visszhangot váltott ki a kormányon lévő Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökének kijelentése arról, hogy Németországnak vezető hatalommá kell válnia nemzetközi téren. Lars Klingbeil szerint ennek szellemében új irányt kell szabni az ország kül- és biztonságpolitikájának.

A Friedrich Ebert Alapítvány konferenciáján tartott beszédében a szociáldemokrata pártvezető hangsúlyozta, hogy Németországnak fel kell hagynia több évtizedes tartózkodásával, és igényt kell formálnia arra, hogy nemzetközi téren vezető hatalommá (Führungsmacht) váljon.

Lars Klingbeil mindezt azzal indokolta, hogy szemmel láthatóan megnövekedtek az elvárások az ország nemzetközi szerepvállalásának növelése iránt, ezért eleget kell tenni ezeknek a várakozásoknak.

Csaknem nyolcvan év tartózkodása után Németországnak ma új szerepe van a nemzetközi koordinátarendszerben

– fogalmazott a politikus, aki szerint az elmúlt évtizedekben az ország széles körű nemzetközi bizalomra tett szert, ez ugyanakkor a vele szemben támasztott elvárásokat is jelenti.

"Németország egyre inkább a középpontban áll, nekünk pedig meg kell felelnünk az elvárásoknak" – jelentette ki, hangsúlyozva: Németországnak igényt kell formálnia arra, hogy vezető hatalommá váljon.

Az SPD elnöke nem zárta ki katonai erő bevetését, ha ez szükségessé válik.

"A békepolitika számomra azt jelenti, hogy a katonai erő is a politika egyik legitim eszköze"

– fogalmazott.

A Klingbeil-beszéddel kapcsolatos első elemzések rámutattak arra, hogy Olaf Scholz kancellár Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta említette a "korszakváltás" kifejezést, változást ígért a német kül- és biztonságpolitikában, és útnak indította a német hadsereg, a Bundeswehr jelentős megerősítését.

Ez utóbbi kapcsán több alkalommal is utalt arra, hogy Németország ezáltal Európa messze legerősebb haderejével rendelkezik majd.

A Klingbeil által sürgetett vezető hatalmi szerepről azonban a kancellár eddig nem beszélt.

Olaf Scholznak ugyanakkor most bőven lesz alkalma, hogy bizonyítsa tekintélyét a nemzetközi politikában. Küszöbön áll az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója, a jövő héten a kancellár házigazdája lesz a vezető ipari országokat tömörítő G7-csoport bajorországi csúcstalálkozójának, majd a hónap végén a madridi NATO-csúcs következik.

Scholz eddigi külpolitikai szerepvállalása nem aratott osztatlan sikert. Meglehetősen sokáig tartott, míg kormánya felfüggesztette az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését, és bírálatokat váltott ki az Ukrajna nehézfegyverekkel történő támogatásával kapcsolatos, hosszabb ideig tartó vonakodása is. Mint ahogy az is, hogy egészen a közelmúltig nem volt hajlandó Kijevbe látogatni.

Egyelőre nem tudni, hogy maga a szociáldemokrata kancellár dédelgeti-e pártja elnökének a vezető nemzetközi hatalmi szerepvállalást célzó tervét. Az elkövetkező napok csúcstalálkozóival kapcsolatban előzetesen csak annyi szivárgott ki, hogy Scholz "felmelegíti" majd korábbi, még Angela Merkel helyetteseként, illetve pénzügyminiszterként előterjesztett javaslatát egy nemzetközi klímavédelmi klub létrehozására. A klubnak minden olyan ország tagja lehet, amely elkötelezett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×