eur:
391.9
usd:
359.48
bux:
72253.66
2024. július 12. péntek Dalma, Izabella
Emmanuel Macron francia elnök leadja szavazatát Le Touquet-ban 2022. április 24-én, a francia elnökválasztás második fordulójában.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/REUTERS/Gonzalo Fuentes

A tét az, hogy lesz-e abszolút többsége Macron mozgalmának a francia nemzetgyűlésben

Vasárnap tartják Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulóját. Az előrejelzések szerint megismétlődhet az első forduló eredménye, amelynek alapján a közelmúltban újabb öt évre elnökké választott Emmanuel Macron mozgalma csak szűk többséggel előzte meg a Jean-Luc Melenchon vezette baloldali tömörüléstt. A nagy kérdés az, hogy megőrzi-e abszolút többségét az elnök vezette centrista szövetség.

A múlt vasárnapi első fordulóban Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója a szavazatok 25,75 százalékával végzett az élen, alig 21 442 vokssal előzve meg a Jean-Luc Mélenchon által vezetett, a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogást (NUPES), amely 25,66 százalékos támogatottságot szerzett

Az Infostartnak nyilatkozó szakértő, Soós Eszter Petronella szerint a friss becslések alapján a második forduló nagy kérdése és egyben tétje az, hogy az 577 fős nemzetgyűlésben a Macron-féle mozgalom rendelkezik-e majd az abszolút többséget jelentő 289 mandátummal.

A közvélemény-kutatók legfrissebb mandátumbecslései alapján nagyobb esélye van annak, hogy a Macron vezette erők számára nem lesz meg az abszolút többség – értékelte Soós Eszter Petronella.

De ha nyer is a Macron-mozgalom, a győzelem rendkívül szűk, 289 mandátum körüli lesz

– tette hozzá.

Utalt arra, hogy relatív többség esetén alkalmi szövetségesként a konzervatív Köztársaságiakra számíthat majd az elnök és az általa május közepén miniszterelnöknek kinevezett korábbi munkaügyi miniszter, Élisabeth Borne.

A szakértő szerint ez is magyarázza, hogy a vasárnapi második fordulót megelőző napokban az elnök kissé "rákapcsolt", és nemzetközi, mindenekelőtt Ukrajnával kapcsolatos szerepvállalásával kampányolt, ami a választók számára adott esetben pozitív üzenetet jelenthet.

Az első fordulóban az előző nemzetgyűlés összetételéhez képest 18,67 százalékos támogatottsággal a szuverenista jobboldali Marine Le Pen pártja tudta a leginkább növelni a képviselői számát, és 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat 20 és 40 közötti képviselővel. Marine Le Pen számára ugyanakkor nem a parlament a fő "játéktér", hanem mindenekelőtt az 2024-es európai parlamenti választás, majd a 2027-es elnökválasztás.

Azt sikerült elérnie, hogy dominálja a radikális jobboldali teret, amit jelez, hogy az Eric Zemmour vezette szélsőjobboldali Visszahódítás mozgalom nagyon súlyos vereséget szenvedett az elmúlt heti első fordulóban, és képviselői nem jutottak be a másodikba.

A legfőbb parlamenti ellenzék azonban nem Marine Le Pen mozgalma, hanem a Jean-Luc Mélenchon vezette, a különböző baloldali és szélsőbaloldali csoportokból álló baloldali összefogás lesz.

Soós Eszter Petronella szerint a francia politikában csak "nüansznyi különbség" várható akár abszolút, akár relatív többséget szerez Macron Ensemble! mozgalma. A francia kormányzatnak egyrészt nagyon erős alkotmányos eszközei vannak ahhoz, hogy a parlamentet kordában tartsa. Így az alkotmánynak az a cikkelye, amely lehetővé teszi a szavazás nélküli törvényelfogadást. Tény az is, hogy Emmanuel Macron rendelkezik a nemzetgyűlés feloszlatásának jogával.

Kiemelte továbbá, hogy vannak olyan rendkívül fontos területek, amelyek a francia köztársasági elnök hatáskörébe tartoznak. Ezek közé közé tartozik egyebek között a kül-, illetve az Európa-politika, továbbá a védelmi politika is. "Kifelé" ezek számítanak igazán – hangsúlyozta a szakértő.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.15. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 12. 18:45
×
×
×
×