Infostart.hu
eur:
380.7
usd:
325.78
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Az ukrán elnöki sajtóhivatal felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatást tesz a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 29-én. Zelenszkij az orosz invázió február 24-i kezdete óta először látogatott a keleti frontvonalra.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Volodimir Zelenszkij: Németországnak döntenie kell

Biztosak szeretnénk lenni abban, hogy a háborúban Németország Ukrajnát támogatja – üzente Olaf Scholz német kancellárnak az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint nem lehet azzal próbálkozni, hogy egyenlőségjelet tegyenek az Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatok közé.

A ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Scholz kancellárnak és kormányának döntenie kell.

"Egyértelmű állásfoglalást várunk a kancellártól arra vonatkozóan, hogy Németország Ukrajnát támogatja" – hangsúlyozta az elnök, aki szerint a német kormány még mindig egyensúlyozni igyekszik Oroszország és Ukrajna között.

Zelenszkij elismerte, hogy sok olyan gazdasági megfontolás van, amely megnehezíti a döntést, hogy egy ország az ukrán vagy az orosz fél mellett dönt.

Az elnök szerint az igazság, az emberi jogok, egy adott államnak a szabadsághoz, a szuverenitáshoz való joga, illetve a nemzetközi jog mellett kell dönteni.

"Úgy gondolom, mindez fontosabb, mint bármilyen gazdasági prioritás" – fogalmazott az elnök.

Zelenszkij felrótta, hogy Németország Ukrajna több szomszédjához képest később döntött arról, hogy szállít fegyvereket Ukrajnának.

Ebből szempontból a többi között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, valamint a balti államok, továbbá néhány kelet-európai ország rendkívül aktív volt, miközben Németország és Franciaország kezdetben csak politikailag és retorikai téren támogatta Ukrajnát.

Kijev az elmúlt időszakban több alkalommal is élesen bírálta Németországot, hogy a beígért fegyvereket is meglehetős késedelemmel szállítja. Ez mindenekelőtt a nehézfegyverekre vonatkozik, amelyek kilátásba helyezett szállításával Németország még mindig adós.

Ukrajna – mint arra Zelenszkij rámutatott – arra számít, hogy ezek haladéktalan biztosítására ígéretet kap Olaf Scholz a sajtójelentések szerint hamarosan esedékes kijevi látogatása során.

Egy berlini kimutatás szerint fegyverszállításra 219,8 millió euró értékben adtak ki engedélyt, egyéb katonai felszerelések – például sisakok és golyóálló mellények – ukrajnai exportjára pedig 85,2 millió euró értékben.

A engedélyek a hadsereg készletéből származó fegyverekre, felszerelésekre vonatkoznak. Ezek mind használt eszközök.

Németország a kormány ígéretei ellenére még mindig nem küldött Ukrajnába nehézfegyvereket, például páncélozott harcjárműveket, hanem védekezésre alkalmas, úgynevezett könnyű fegyverzettel és lőszerrel támogatta az ukrán hadsereget.

Bírálta a német kormányt az ukrán elnök amiatt is, hogy vonakodva támogatja Ukrajna jövőbeni uniós csatlakozását.

Reményét fejezte ki, hogy Scholz megváltoztatja ezzel kapcsolatos álláspontját, és Kijev akár már ebben a hónapban megkapja az uniós tagjelölti státuszt.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy

Ukrajna nem hajlandó megadni magát. "Ha veszítünk, mindent elveszítünk"

– jelentette ki.

Kijev csak akkor hajlandó tárgyalni, ha Oroszország kész véget vetni a háborúnak. Ez az orosz készség Ukrajna erejétől függ.

"Nincs időnk olyan tárgyalásokra, amelyek semmilyen eredményt nem hoznak" – fogalmazott az elnök.

Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elhúzódó migrációs válságot okozhat a jelenlegi közel-keleti konfliktus. Sayfo Omar az InfoRádióban arról beszélt: a térségben ezzel együtt bizonytalan ideig tartó társadalmi, politikai és gazdasági válság körvonalazódik, és a legrosszabb forgatókönyv esetén emberek tömegei kelhetnek útra a kaotikus helyzetben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×