eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Az ukrán elnöki sajtóhivatal felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatást tesz a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 29-én. Zelenszkij az orosz invázió február 24-i kezdete óta először látogatott a keleti frontvonalra.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Volodimir Zelenszkij: Németországnak döntenie kell

Biztosak szeretnénk lenni abban, hogy a háborúban Németország Ukrajnát támogatja – üzente Olaf Scholz német kancellárnak az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint nem lehet azzal próbálkozni, hogy egyenlőségjelet tegyenek az Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatok közé.

A ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Scholz kancellárnak és kormányának döntenie kell.

"Egyértelmű állásfoglalást várunk a kancellártól arra vonatkozóan, hogy Németország Ukrajnát támogatja" – hangsúlyozta az elnök, aki szerint a német kormány még mindig egyensúlyozni igyekszik Oroszország és Ukrajna között.

Zelenszkij elismerte, hogy sok olyan gazdasági megfontolás van, amely megnehezíti a döntést, hogy egy ország az ukrán vagy az orosz fél mellett dönt.

Az elnök szerint az igazság, az emberi jogok, egy adott államnak a szabadsághoz, a szuverenitáshoz való joga, illetve a nemzetközi jog mellett kell dönteni.

"Úgy gondolom, mindez fontosabb, mint bármilyen gazdasági prioritás" – fogalmazott az elnök.

Zelenszkij felrótta, hogy Németország Ukrajna több szomszédjához képest később döntött arról, hogy szállít fegyvereket Ukrajnának.

Ebből szempontból a többi között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, valamint a balti államok, továbbá néhány kelet-európai ország rendkívül aktív volt, miközben Németország és Franciaország kezdetben csak politikailag és retorikai téren támogatta Ukrajnát.

Kijev az elmúlt időszakban több alkalommal is élesen bírálta Németországot, hogy a beígért fegyvereket is meglehetős késedelemmel szállítja. Ez mindenekelőtt a nehézfegyverekre vonatkozik, amelyek kilátásba helyezett szállításával Németország még mindig adós.

Ukrajna – mint arra Zelenszkij rámutatott – arra számít, hogy ezek haladéktalan biztosítására ígéretet kap Olaf Scholz a sajtójelentések szerint hamarosan esedékes kijevi látogatása során.

Egy berlini kimutatás szerint fegyverszállításra 219,8 millió euró értékben adtak ki engedélyt, egyéb katonai felszerelések – például sisakok és golyóálló mellények – ukrajnai exportjára pedig 85,2 millió euró értékben.

A engedélyek a hadsereg készletéből származó fegyverekre, felszerelésekre vonatkoznak. Ezek mind használt eszközök.

Németország a kormány ígéretei ellenére még mindig nem küldött Ukrajnába nehézfegyvereket, például páncélozott harcjárműveket, hanem védekezésre alkalmas, úgynevezett könnyű fegyverzettel és lőszerrel támogatta az ukrán hadsereget.

Bírálta a német kormányt az ukrán elnök amiatt is, hogy vonakodva támogatja Ukrajna jövőbeni uniós csatlakozását.

Reményét fejezte ki, hogy Scholz megváltoztatja ezzel kapcsolatos álláspontját, és Kijev akár már ebben a hónapban megkapja az uniós tagjelölti státuszt.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy

Ukrajna nem hajlandó megadni magát. "Ha veszítünk, mindent elveszítünk"

– jelentette ki.

Kijev csak akkor hajlandó tárgyalni, ha Oroszország kész véget vetni a háborúnak. Ez az orosz készség Ukrajna erejétől függ.

"Nincs időnk olyan tárgyalásokra, amelyek semmilyen eredményt nem hoznak" – fogalmazott az elnök.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×