eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Mette Frederiksen dán miniszterelnök és férje, Bo Tengberg voksol az ország védelmi politikájáról tartott népszavazáson Vaerloesében 2022. június 1-jén. A skandináv EU-tagállamban arról döntenek, hogy Dánia csatlakozzon-e az Európai Unió közös védelmi és biztonságpolitikai megállapodásához.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Liselotte Sabroe

Dánia üzent a NATO-nak és Vlagyimir Putyinnak is

A népszavazáson döntöttek arról, hogy az ország csatlakozzon az EU közös védelmi politikájához.

Megszavazta a dán lakosság, hogy Koppenhága csatlakozzon az Európai Unió védelmi politikájához - jelentette be Mette Frederiksen miniszterelnök.

A témáról tartott voksoláson a résztvevők kétharmada igennel szavazott.

Frederiksen az eredményt ismertetve kijelentette, hogy a jelentős mértékű támogatással üzenetet küldtek nemcsak az EU-nak, hanem a NATO-nak és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is. "Megmutattuk, hogy miközben Putyin lerohan egy szabad országot, és Európa stabilitását fenyegeti, mi, többiek, még jobban összefogunk" - fogalmazott. Európa más lett az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, február 24. után, mint előtte volt - tette hozzá a dán kormányfő az eredményt indokolva.

A NATO-tag Dánia - amely több más területen sem csatlakozott az uniós együttműködéshez - az egyetlen EU-tagország volt, amely nem vett részt az EU közös védelmi politikájában.

Üdvözölte a döntést Soren Pape ellenzéki vezető is.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke történelmiként méltatta a szavazás eredményét. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a döntés mind Dánia, mind az EU számára kedvező hatásokkal jár.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×