Infostart.hu
eur:
385.4
usd:
332.52
bux:
107229.31
2025. november 11. kedd Márton
Szentkép egy katonai fejfedő mellett az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság miliciája által ellenőrzött délkelet-ukrajnai Mariupolban 2022. május 4-én. A mariupoli Azovsztal acélmű az utolsó olyan terület az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban, amelyet az orosz erőknek még nem sikerült elfoglalniuk, oda vették be magukat a várost védő ukrán katonák, és több száz civil is ott talált menedéket.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszej Alekszandrov

Zsoldosok élén támadhatott az oroszokra egy brit parlamenti képviselő rokona

Az orosz Nyomozó Bizottság vizsgálatot indított az ügyben.

Nagy hatótávolságú precíziós levegő-föld rakéták semmisítették meg az ukrán fegyveres erők egy nagy arzenálját a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih városban, egy üzem raktárhelyiségeiben - ismertette Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést.

A tábornok közlése szerint az elmúlt napon nagy pontosságú légi rakéták három vezetési pontot, 25 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, két tüzérségi üteget, egy Osza-AKM légvédelmi rakétaindítót, egy légi célfelderítő és -követő radarállomást, valamint öt lőszerraktárt számoltak fel.

A harcászati légierő repülőgépei két vezetési pontra, valamint 53 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében több mint 300 "nacionalista" életét vesztette, és mintegy 50 haditechnikai eszköz üzemképtelenné vált.

A beszámoló szerint az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, négy drónt és egy Szmercs rakétát. A rakéta- és tüzérségi csapatok 62 vezetési pontot, 596 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint 52 tüzérségi és aknavetőállást lőttek - mondta.

Az orosz védelmi tárca összesítése alapján az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 183 repülőgépet, 128 helikoptert, 1049 drónt, 325 légvédelmi rakétarendszert, 3309 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 447 rakétasorozatvetőt, 1722 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3270 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy vizsgálatot indított egy brit parlamenti képviselő rokonának az ukrajnai konfliktusban játszott szerepe kiderítésére. A közleményben Grant néven megemlített férfi a gyanú szerint egy zsoldoscsoport orosz haditechnikai eszközök elleni támadását vezette.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a politika tapasztalati műfaj, az a tudás számít, amit az ember átélt

Orbán Viktor: a politika tapasztalati műfaj, az a tudás számít, amit az ember átélt

Orbán Viktor miniszterelnököt egy keddi tévéinterjújában a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásáról, a magyarországi elnöki rendszer lehetőségéről, a gazdaság helyzetéről, a lehetséges budapesti békecsúcsról, a kegyelmi ügy hatásairól, a Tisza Párt által kezelt adatok kiszivárgásáról és arról is beszélt, hogy miért nem vitázik Magyar Péterrel.

Bendarzsevszkij Anton: most nyert értelmet, miért akarták ellehetetleníteni az ukrán korrupcióellenes intézményeket

Az ukrán hatóságok hétfőn bejelentették, hogy széles körű művelet eredményeként korrupciós ügyeket tártak fel az energetikai szektorban. Érintett lehet Volodimir Zelenszkij korábbi üzlettársa és a jelenlegi igazságügyi miniszter is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban elmondta: a hatóságok valószínűleg már a nyár elején tudomást szereztek arról, hogy a korrupcióellenes nyomozóiroda vizsgálódik az energetikai szférában, ezért került napirendre a korrupcióellenes hivatalok függetlenségét korlátozó törvény, amit végül vissza kellett vonnia az elnöknek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.11.12. szerda, 18:00
Kiss Ambrus
a Főpolgármester Hivatal főigazgatója
Itt az fog győzni, akinek sikerül később összeomlania – Putyin kudarca rettentheti el a szuperhatalmat a totális háborútól?

Itt az fog győzni, akinek sikerül később összeomlania – Putyin kudarca rettentheti el a szuperhatalmat a totális háborútól?

Október végén újabb fordulópontjához érkezett Donald Trump vámháborúja: az amerikai elnök kereskedelmi és gazdasági megállapodásra jutott Hszi Csin-ping kínai vezetővel. A Dél-Koreában nyélbe ütött alkut a Fehér Ház közleménye történelminek nevezte, Trump maga pedig egy tízes skálán 12-re értékelte. Dióhéjban az egyezség: az Egyesült Államok 10 százalékponttal, 47 százalékra csökkenti a Kínával szembeni vámjait, míg Peking cserébe legalább részlegesen felfüggeszti a techipar számára elengedhetetlen ritkaföldfémekre kirótt exporttilalmát, és folytatja az amerikai szójabab millió tonnás nagyságrendű felvásárlását. Az írásban nem szentesített megállapodás ugyanakkor csak egy évre szól. Ennek fényében csak átmeneti fegyverszünettel ér fel Trump és Hszi vámalkuja? Mi áll a két szuperhatalom közti globális versenyfutás hátterében, és min áll vagy bukik, hogy melyikük nyeri meg a 21. századot? Mennyire vehető komolyan Peking állítólagos ígérete, miszerint amíg Trump ül a Fehér Házban, nem támadják meg Tajvant? A Portfolio külpolitikai videós podcastjében, a Global Insight legújabb adásában ezeket a kérdéseket elemeztük szakértő vendégünkkel, dr. Matura Tamással, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×