eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Twitter/Bernt van Dongen

Gránátvetős támadás miatt éleződik a feszültség Moldova és Oroszország között

Több robbanás hallatszott hétfőn a moldovai oroszbarát szakadár terület, a "Dnyeszter melléki Köztársaság" központjában a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint.

Az önhatalmúlag kikiáltott szakadár állam központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét. A támadás során senki sem sebesült meg - jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség a minisztériumra hivatkozva.

A minisztérium közlése szerint több robbanás hallatszott hétfőn közép-európai idő szerint három óra tájban. Az épületben több emeleten betörtek az ablakok, a helyiségekből füst száll. A helyszínen dolgoznak a katasztrófavédelem szakemberei.

A Novosztyi Pridnyesztrovja helyi hírügynökség közzétette szemtanúk felvételeit, amelyeken két gránátvető látható az úton.

Andrej Szafonov, a Dnyeszter melléki terület "parlamentjének" képviselője a TASZSZ-nak elmondta, hogy a belbiztonsági minisztérium elleni támadás célja szerinte pánik- és félelemkeltés volt a szakadár területen. A képviselő a történteteket összefüggésbe hozta számos iskola, egészségügyi intézmény, kereskedelmi központ és más létesítmény aláaknázásáról szóló márciusi névtelen telefonhívásokkal.

Az incidens után a chisinaui kormánynak a Dnyeszter-mellékkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó reintegrációs irodája hétfőn közleményt adott ki, amely szerint a tiraszpoli minisztérium épületére leadott lövések "célja az volt, hogy ürügyet teremtsenek a nem az alkotmányos hatóságok ellenőrzése alatt álló Dnyeszter melletti területen a biztonsági helyzet kiélezésére".

Moldovában pénteken a külügyminisztériumba kérették Oroszország chisinaui nagykövetét, tiltakozásul Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy kijelentése ellen, amely szerint Moszkva azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárata legyen a Dnyeszter menti oroszbarát szakadár területhez.

A tábornok azt mondta, hogy a Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte "az orosz ajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak".

Oroszország és a 2,6 millió lakosú - volt szovjet köztársaság - Moldova közötti viszony 2020 óta feszült, amikor a Nyugat-barát Maia Sandut választották meg az ország elnökének. Megválasztása után Sandu egy interjúban kijelentette, hogy a Dnyeszter menti szakadár terület helyzetének rendezése keretében ki kell vonni az orosz békefenntartókat a régióból.

A mintegy félmillió lakosú "Dnyeszter melléki Köztársaság", amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el, a Szovjetunió összeomlását követően, rövid polgárháború után kivált Moldovából. Moszkva gazdaságilag és katonailag is támogatja. A térségben orosz "békefenntartók" is állomásoznak. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése márciusban azt mondta ki, hogy a Dnyeszter-mellék orosz megszállás alatt álló moldovai terület.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×