eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Olaf Scholz német kancellár az Emmanuel Macron francia elnökkel az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezlete után tartott sajtóértekezleten 2021. december 17-én hajnalban.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Olaf Scholz váratlanul kisebbségbe szorult

Általános a vélekedés, hogy egy parlamenti demokráciában a kormányfőnek nincs szüksége többségre minden órában minden egyes tervéhez. Sokak szerint azonban Olaf Scholz német kancellár feltehetné magának a kérdést, vajon az általa vezetett koalíció alapjában még mögötte áll-e.

A 63 éves Olaf Scholz 2021. december 8-án foglalta el a kancellári széket, amely azt megelőzően tizenhat éven keresztül Angela Merkel "tulajdona" volt. A szociáldemokrata politikus évekkel korábban az önálló tartománynak számító Hamburg főpolgármestere volt, majd a Merkel vezette utolsó nagykoalíciós kormányban a pénzügyminiszteri és az alkancellári tisztséget töltötte be.

Ebben a tisztségében mndenekelőtt a Covid 19-járvány okozta válság gazdasági hatásainak mérséklésére hozott intézkedéseinek köszönhetően hamarosan Németország legnépszerűbb politikusa lett. Nem utolsósorban neki köszönhető, hogy pártja, az SPD a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon kiütötte a nyeregből a konzervatív Kereszténydemokrata Uniót (CDU). Scholz azóta hárompárti koalíció élén kormányoz, az SPD a Zöldekkel és a szabad demokrata FDP-vel kötött szövetséget.

Nem egészen fél év elteltével azonban a kancellár népszerűsége, illetve támogatottsága immár a múlté.

A DeutschlandTrend intézet által végzett, az ARD közszolgálati televízió által ismertetett friss felmérés adatai szerint 26 százalékkal ismét a CDU és a vele szövetséges CSU vezeti a pártok népszerűségi listáját, míg az SPD 24 százalékkal a második helyre csúszott vissza. A Zöldek pártja 18 százalékkal stabilan őrzi a harmadik helyet.

A hivatalban lévő kancellárnak a Covid-járvány "lecsengése" után az Ukrajna elleni orosz háború okozta válsággal kell szembenéznie, amely mind gazdasági, mind politikai téren Németország számára is rendkívüli megpróbáltatásokat okozott.

Bírálói szerint Scholz eddig épp az utóbbi területen vallott kudarcot. Nemcsak az ellenzéki CDU, hanem a koalíciós partnerek is felróják a kancellárnak, hogy

határozatlan, és túlzottan "óvatoskodó" politikát folytat az Ukrajnának nyújtandó támogatást illetően.

A CDU mellett mind a Zöldek, mind az FDP több politikusa a kancellárt amiatt támadja, hogy Németország nem szállít Ukrajnának nehézfegyvereket, amit a felmérések szerint a németek többsége is támogat. A népszerűségi listát vezető CDU pedig ezt kikényszerítendő hamarosan hivatalos indítványt terjeszt a parlament elé, ami Scholz vereségével végződhet. Eközben rohamosan növekszik a CDU új vezetőjének, Friedrich Merznek a támogatottsága is.

Olaf Scholz – miközben ukrán részről is rendkívül heves bírálatok érik – egyelőre nem hajlandó változtatni álláspontján. Arra hivatkozik, hogy a követelt nehézfegyverek szállítására csakis a NATO-szövetségesekkel való egyeztetés nyomán kerülhet sor.

A bizalmi válság súlyosságát jelzi, hogy szakértők felvetik: Scholznak bizalmatlansági indítványt kellene kezdeményeznie saját maga ellen a Bundestagban, és természetesen ebből győztesen kellene kikerülnie. Ezzel bizonyíthatná, hogy Németországnak minden látszat ellenére a jelenlegi rendkívül nehéz időszakban is stabil kormánya van.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×