eur:
411.28
usd:
393.04
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Olaf Scholz német kancellár az Emmanuel Macron francia elnökkel az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezlete után tartott sajtóértekezleten 2021. december 17-én hajnalban.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Olaf Scholz váratlanul kisebbségbe szorult

Általános a vélekedés, hogy egy parlamenti demokráciában a kormányfőnek nincs szüksége többségre minden órában minden egyes tervéhez. Sokak szerint azonban Olaf Scholz német kancellár feltehetné magának a kérdést, vajon az általa vezetett koalíció alapjában még mögötte áll-e.

A 63 éves Olaf Scholz 2021. december 8-án foglalta el a kancellári széket, amely azt megelőzően tizenhat éven keresztül Angela Merkel "tulajdona" volt. A szociáldemokrata politikus évekkel korábban az önálló tartománynak számító Hamburg főpolgármestere volt, majd a Merkel vezette utolsó nagykoalíciós kormányban a pénzügyminiszteri és az alkancellári tisztséget töltötte be.

Ebben a tisztségében mndenekelőtt a Covid 19-járvány okozta válság gazdasági hatásainak mérséklésére hozott intézkedéseinek köszönhetően hamarosan Németország legnépszerűbb politikusa lett. Nem utolsósorban neki köszönhető, hogy pártja, az SPD a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon kiütötte a nyeregből a konzervatív Kereszténydemokrata Uniót (CDU). Scholz azóta hárompárti koalíció élén kormányoz, az SPD a Zöldekkel és a szabad demokrata FDP-vel kötött szövetséget.

Nem egészen fél év elteltével azonban a kancellár népszerűsége, illetve támogatottsága immár a múlté.

A DeutschlandTrend intézet által végzett, az ARD közszolgálati televízió által ismertetett friss felmérés adatai szerint 26 százalékkal ismét a CDU és a vele szövetséges CSU vezeti a pártok népszerűségi listáját, míg az SPD 24 százalékkal a második helyre csúszott vissza. A Zöldek pártja 18 százalékkal stabilan őrzi a harmadik helyet.

A hivatalban lévő kancellárnak a Covid-járvány "lecsengése" után az Ukrajna elleni orosz háború okozta válsággal kell szembenéznie, amely mind gazdasági, mind politikai téren Németország számára is rendkívüli megpróbáltatásokat okozott.

Bírálói szerint Scholz eddig épp az utóbbi területen vallott kudarcot. Nemcsak az ellenzéki CDU, hanem a koalíciós partnerek is felróják a kancellárnak, hogy

határozatlan, és túlzottan "óvatoskodó" politikát folytat az Ukrajnának nyújtandó támogatást illetően.

A CDU mellett mind a Zöldek, mind az FDP több politikusa a kancellárt amiatt támadja, hogy Németország nem szállít Ukrajnának nehézfegyvereket, amit a felmérések szerint a németek többsége is támogat. A népszerűségi listát vezető CDU pedig ezt kikényszerítendő hamarosan hivatalos indítványt terjeszt a parlament elé, ami Scholz vereségével végződhet. Eközben rohamosan növekszik a CDU új vezetőjének, Friedrich Merznek a támogatottsága is.

Olaf Scholz – miközben ukrán részről is rendkívül heves bírálatok érik – egyelőre nem hajlandó változtatni álláspontján. Arra hivatkozik, hogy a követelt nehézfegyverek szállítására csakis a NATO-szövetségesekkel való egyeztetés nyomán kerülhet sor.

A bizalmi válság súlyosságát jelzi, hogy szakértők felvetik: Scholznak bizalmatlansági indítványt kellene kezdeményeznie saját maga ellen a Bundestagban, és természetesen ebből győztesen kellene kikerülnie. Ezzel bizonyíthatná, hogy Németországnak minden látszat ellenére a jelenlegi rendkívül nehéz időszakban is stabil kormánya van.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×