eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Német koalíciós feszültség Ukrajna miatt: pénzt vagy fegyvert?

Nem csitul az Ukrajnának szánt fegyverek szállításával kapcsolatos vita a német politikai pártok között. Olaf Schol kancellár most új tervvel állt elő. Ennek lényege, hogy Ukrajna pénzt kapna, és ebből maga vásárolna olyan fegyvereket, amelyekre leginkább szüksége van.

Az egyre élesebbé váló vita nemcsak a kormánypártok és az ellenzék között zajlik, hanem megosztja a hárompárti koalíciót is. Míg elsősorban a Zöldek pártja, de a szabaddemokrata FDP is amellett van, hogy Németország mielőbb nehézfegyvereket is szállítson Ukrajnának, a kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD ezt egyelőre elutasítja.

Szakértők szerint a nehézfegyverek kategóriájába tartoznak a páncélosok, a vadászgépek, a hadihajók, továbbá a tüzérségi fegyverek. Németország mostanáig főként légelhárító rakétákat és tüzérségi fegyvereket szállított az ostromlott országnak.

Olaf Scholz azon az állásponton van, hogy nehézfegyverek szállításáról csakis akkor lehet szó, ha mindez az Európai Unió tagállamaival egyeztetve történik, a kancellár szerint "egyéni akcióról" nem lehet szó. Kiállt mellette ugyancsak szociáldemokrata védelmi minisztere is, Christine Lambrecht szerint a német hadsereg, a Bundeswehr napirenden lévő korszerűsítése ezt egyelőre nem engedi meg.

A tizenhat évig tartó Merkel-korszak után tavaly decemberben hivatalba lépő Scholz a heves bírálatokat új tervvel igyekszik csillapítani. Ennek hivatalos elnevezése "Kezdeményezés a külföldi partnerek biztonságának erősítésére", lényege, hogy a német költségvetésből pótlólag kétmilliárd eurót irányoznának elő katonai segélyekre, és ennek jelentős részét Ukrajna kapná.

Az ARD közszolgálati televízió értesülése szerint ebből

Kijev több mint egymilliárd euróhoz jutna, amiből igénye szerint vásárolhatna fegyvereket.

A kormány – Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminiszterrel az élen – állítólag már jóváhagyta a tervet, annak megvalósulásához azonban elengedhetetlen a német parlament, a Bundestag jóváhagyása.

A kétmilliárd euró nem része annak a százmilliárd eurónak, amelyet a koalíciós kormány az Oroszország által csaknem két hónapja Ukrajna ellen indított háború nyomán a Bundeswehr korszerűsítésére irányzott elő.

A legelső reagálások mindazonáltal nem túl kedvezőek. A szociáldemokraták koalíciós partnerei a pénzügyi segélyt ugyan fontosnak tartják, de azt hangoztatják, hogy ez nem elegendő, és a háború sújtotta Ukrajnának az orosz invázió megfékezése érdekében nehézfegyverekre van szüksége.

Rendkívül élesen támadta a kancellárt Friedrich Merz, a CDU új elnöke – a kereszténydemokraták a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon elszenvedett vereség után hosszú idő óta először ismét vezetik a politikai pártok népszerűségi listáját –, szerinte a kancellár halogató magatartásával, illetve a nehézfegyverek szállításának elutasításával lejáratja Németországot.

Scholz nem mer felelősséget vállalni, és magatartásával gyengíti az Oroszországgal szembeni nemzetközi összefogást

– hangoztatta a konzervatív politikus.

Ugyancsak az ARD televízió értesült arról, hogy a múlt héten az ukrán kormány átadta a német félnek azoknak a fegyvereknek a listáját, amelyekre szüksége lenne.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×