Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Német koalíciós feszültség Ukrajna miatt: pénzt vagy fegyvert?

Nem csitul az Ukrajnának szánt fegyverek szállításával kapcsolatos vita a német politikai pártok között. Olaf Schol kancellár most új tervvel állt elő. Ennek lényege, hogy Ukrajna pénzt kapna, és ebből maga vásárolna olyan fegyvereket, amelyekre leginkább szüksége van.

Az egyre élesebbé váló vita nemcsak a kormánypártok és az ellenzék között zajlik, hanem megosztja a hárompárti koalíciót is. Míg elsősorban a Zöldek pártja, de a szabaddemokrata FDP is amellett van, hogy Németország mielőbb nehézfegyvereket is szállítson Ukrajnának, a kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD ezt egyelőre elutasítja.

Szakértők szerint a nehézfegyverek kategóriájába tartoznak a páncélosok, a vadászgépek, a hadihajók, továbbá a tüzérségi fegyverek. Németország mostanáig főként légelhárító rakétákat és tüzérségi fegyvereket szállított az ostromlott országnak.

Olaf Scholz azon az állásponton van, hogy nehézfegyverek szállításáról csakis akkor lehet szó, ha mindez az Európai Unió tagállamaival egyeztetve történik, a kancellár szerint "egyéni akcióról" nem lehet szó. Kiállt mellette ugyancsak szociáldemokrata védelmi minisztere is, Christine Lambrecht szerint a német hadsereg, a Bundeswehr napirenden lévő korszerűsítése ezt egyelőre nem engedi meg.

A tizenhat évig tartó Merkel-korszak után tavaly decemberben hivatalba lépő Scholz a heves bírálatokat új tervvel igyekszik csillapítani. Ennek hivatalos elnevezése "Kezdeményezés a külföldi partnerek biztonságának erősítésére", lényege, hogy a német költségvetésből pótlólag kétmilliárd eurót irányoznának elő katonai segélyekre, és ennek jelentős részét Ukrajna kapná.

Az ARD közszolgálati televízió értesülése szerint ebből

Kijev több mint egymilliárd euróhoz jutna, amiből igénye szerint vásárolhatna fegyvereket.

A kormány – Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminiszterrel az élen – állítólag már jóváhagyta a tervet, annak megvalósulásához azonban elengedhetetlen a német parlament, a Bundestag jóváhagyása.

A kétmilliárd euró nem része annak a százmilliárd eurónak, amelyet a koalíciós kormány az Oroszország által csaknem két hónapja Ukrajna ellen indított háború nyomán a Bundeswehr korszerűsítésére irányzott elő.

A legelső reagálások mindazonáltal nem túl kedvezőek. A szociáldemokraták koalíciós partnerei a pénzügyi segélyt ugyan fontosnak tartják, de azt hangoztatják, hogy ez nem elegendő, és a háború sújtotta Ukrajnának az orosz invázió megfékezése érdekében nehézfegyverekre van szüksége.

Rendkívül élesen támadta a kancellárt Friedrich Merz, a CDU új elnöke – a kereszténydemokraták a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon elszenvedett vereség után hosszú idő óta először ismét vezetik a politikai pártok népszerűségi listáját –, szerinte a kancellár halogató magatartásával, illetve a nehézfegyverek szállításának elutasításával lejáratja Németországot.

Scholz nem mer felelősséget vállalni, és magatartásával gyengíti az Oroszországgal szembeni nemzetközi összefogást

– hangoztatta a konzervatív politikus.

Ugyancsak az ARD televízió értesült arról, hogy a múlt héten az ukrán kormány átadta a német félnek azoknak a fegyvereknek a listáját, amelyekre szüksége lenne.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Elapadtak a csapok az egyik magyar településen, főzni és mosni sem tudnak a lakók

Elapadtak a csapok az egyik magyar településen, főzni és mosni sem tudnak a lakók

Vízkorlátozást vezettek be a Hajdú-Bihar megyei Nagyrábén, miután a hőség miatt annyira megugrott a vízfogyasztás, hogy a települést ellátó víztározó majdnem kiürült - adta hírül az RTL. A kétezer fős faluban napközben alig csordogált víz a csapokból, a helyiek szerint sem főzni, sem mosni nem tudtak. A Debreceni Vízmű szakemberei azért rendelték el a korlátozást, mert a tározó négy másik települést is ellát, így a teljes kiürülés komoly veszélyt jelentett volna. A Magyar Víziközmű Szövetség szerint több tucat településen okozhat hasonló problémákat a nyári hőség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×