Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
331.73
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Német koalíciós feszültség Ukrajna miatt: pénzt vagy fegyvert?

Nem csitul az Ukrajnának szánt fegyverek szállításával kapcsolatos vita a német politikai pártok között. Olaf Schol kancellár most új tervvel állt elő. Ennek lényege, hogy Ukrajna pénzt kapna, és ebből maga vásárolna olyan fegyvereket, amelyekre leginkább szüksége van.

Az egyre élesebbé váló vita nemcsak a kormánypártok és az ellenzék között zajlik, hanem megosztja a hárompárti koalíciót is. Míg elsősorban a Zöldek pártja, de a szabaddemokrata FDP is amellett van, hogy Németország mielőbb nehézfegyvereket is szállítson Ukrajnának, a kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD ezt egyelőre elutasítja.

Szakértők szerint a nehézfegyverek kategóriájába tartoznak a páncélosok, a vadászgépek, a hadihajók, továbbá a tüzérségi fegyverek. Németország mostanáig főként légelhárító rakétákat és tüzérségi fegyvereket szállított az ostromlott országnak.

Olaf Scholz azon az állásponton van, hogy nehézfegyverek szállításáról csakis akkor lehet szó, ha mindez az Európai Unió tagállamaival egyeztetve történik, a kancellár szerint "egyéni akcióról" nem lehet szó. Kiállt mellette ugyancsak szociáldemokrata védelmi minisztere is, Christine Lambrecht szerint a német hadsereg, a Bundeswehr napirenden lévő korszerűsítése ezt egyelőre nem engedi meg.

A tizenhat évig tartó Merkel-korszak után tavaly decemberben hivatalba lépő Scholz a heves bírálatokat új tervvel igyekszik csillapítani. Ennek hivatalos elnevezése "Kezdeményezés a külföldi partnerek biztonságának erősítésére", lényege, hogy a német költségvetésből pótlólag kétmilliárd eurót irányoznának elő katonai segélyekre, és ennek jelentős részét Ukrajna kapná.

Az ARD közszolgálati televízió értesülése szerint ebből

Kijev több mint egymilliárd euróhoz jutna, amiből igénye szerint vásárolhatna fegyvereket.

A kormány – Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminiszterrel az élen – állítólag már jóváhagyta a tervet, annak megvalósulásához azonban elengedhetetlen a német parlament, a Bundestag jóváhagyása.

A kétmilliárd euró nem része annak a százmilliárd eurónak, amelyet a koalíciós kormány az Oroszország által csaknem két hónapja Ukrajna ellen indított háború nyomán a Bundeswehr korszerűsítésére irányzott elő.

A legelső reagálások mindazonáltal nem túl kedvezőek. A szociáldemokraták koalíciós partnerei a pénzügyi segélyt ugyan fontosnak tartják, de azt hangoztatják, hogy ez nem elegendő, és a háború sújtotta Ukrajnának az orosz invázió megfékezése érdekében nehézfegyverekre van szüksége.

Rendkívül élesen támadta a kancellárt Friedrich Merz, a CDU új elnöke – a kereszténydemokraták a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon elszenvedett vereség után hosszú idő óta először ismét vezetik a politikai pártok népszerűségi listáját –, szerinte a kancellár halogató magatartásával, illetve a nehézfegyverek szállításának elutasításával lejáratja Németországot.

Scholz nem mer felelősséget vállalni, és magatartásával gyengíti az Oroszországgal szembeni nemzetközi összefogást

– hangoztatta a konzervatív politikus.

Ugyancsak az ARD televízió értesült arról, hogy a múlt héten az ukrán kormány átadta a német félnek azoknak a fegyvereknek a listáját, amelyekre szüksége lenne.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×