Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Német koalíciós feszültség Ukrajna miatt: pénzt vagy fegyvert?

Nem csitul az Ukrajnának szánt fegyverek szállításával kapcsolatos vita a német politikai pártok között. Olaf Schol kancellár most új tervvel állt elő. Ennek lényege, hogy Ukrajna pénzt kapna, és ebből maga vásárolna olyan fegyvereket, amelyekre leginkább szüksége van.

Az egyre élesebbé váló vita nemcsak a kormánypártok és az ellenzék között zajlik, hanem megosztja a hárompárti koalíciót is. Míg elsősorban a Zöldek pártja, de a szabaddemokrata FDP is amellett van, hogy Németország mielőbb nehézfegyvereket is szállítson Ukrajnának, a kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD ezt egyelőre elutasítja.

Szakértők szerint a nehézfegyverek kategóriájába tartoznak a páncélosok, a vadászgépek, a hadihajók, továbbá a tüzérségi fegyverek. Németország mostanáig főként légelhárító rakétákat és tüzérségi fegyvereket szállított az ostromlott országnak.

Olaf Scholz azon az állásponton van, hogy nehézfegyverek szállításáról csakis akkor lehet szó, ha mindez az Európai Unió tagállamaival egyeztetve történik, a kancellár szerint "egyéni akcióról" nem lehet szó. Kiállt mellette ugyancsak szociáldemokrata védelmi minisztere is, Christine Lambrecht szerint a német hadsereg, a Bundeswehr napirenden lévő korszerűsítése ezt egyelőre nem engedi meg.

A tizenhat évig tartó Merkel-korszak után tavaly decemberben hivatalba lépő Scholz a heves bírálatokat új tervvel igyekszik csillapítani. Ennek hivatalos elnevezése "Kezdeményezés a külföldi partnerek biztonságának erősítésére", lényege, hogy a német költségvetésből pótlólag kétmilliárd eurót irányoznának elő katonai segélyekre, és ennek jelentős részét Ukrajna kapná.

Az ARD közszolgálati televízió értesülése szerint ebből

Kijev több mint egymilliárd euróhoz jutna, amiből igénye szerint vásárolhatna fegyvereket.

A kormány – Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminiszterrel az élen – állítólag már jóváhagyta a tervet, annak megvalósulásához azonban elengedhetetlen a német parlament, a Bundestag jóváhagyása.

A kétmilliárd euró nem része annak a százmilliárd eurónak, amelyet a koalíciós kormány az Oroszország által csaknem két hónapja Ukrajna ellen indított háború nyomán a Bundeswehr korszerűsítésére irányzott elő.

A legelső reagálások mindazonáltal nem túl kedvezőek. A szociáldemokraták koalíciós partnerei a pénzügyi segélyt ugyan fontosnak tartják, de azt hangoztatják, hogy ez nem elegendő, és a háború sújtotta Ukrajnának az orosz invázió megfékezése érdekében nehézfegyverekre van szüksége.

Rendkívül élesen támadta a kancellárt Friedrich Merz, a CDU új elnöke – a kereszténydemokraták a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon elszenvedett vereség után hosszú idő óta először ismét vezetik a politikai pártok népszerűségi listáját –, szerinte a kancellár halogató magatartásával, illetve a nehézfegyverek szállításának elutasításával lejáratja Németországot.

Scholz nem mer felelősséget vállalni, és magatartásával gyengíti az Oroszországgal szembeni nemzetközi összefogást

– hangoztatta a konzervatív politikus.

Ugyancsak az ARD televízió értesült arról, hogy a múlt héten az ukrán kormány átadta a német félnek azoknak a fegyvereknek a listáját, amelyekre szüksége lenne.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

A jelenleg hatályos törvények szabályozzák, hogy kik azok a közjogi méltóságok, akiknek a rendvédelmi szerveknek védelmet kell biztosítaniuk, a miniszterelnök is kiemelt védelmet kell hogy kapjon – mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, nem kér rendőri védelmet.

Kiss Róbert Richard: padlón Dubaj turizmusa, de könnyeket nem kell hullajtani

Miközben az üzemanyagárak emelkedése miatt ritkítja járatait a KLM holland légitársaság, amely 160 európai járatának törlését jelentette be, az iráni háború eszkalálódása padlóra küldte a dubai turizmust. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin - meredek zuhanásba kapcsolt a Brent olaj ára és a földgáz is, illetve emelekdni kezdtek a tőzsdék délután, miután Irán külügyminisztere bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül a tűzszünet hátralévő időszakában minden kereskedelmi hajó számára a közlekedés teljes mértékben nyitottnak minősül.  A hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának - ez ma meg is történt. Ráadásul Magyar Péter ma a Parlamentben bejelentette, hogy a Richter is meg fogja keresni "hasonló ügyben", vélhetően az MCC-nek kifizetendő osztalékra utalva. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×