Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Moszkva, 2018. március 1.Az orosz elnök hivatalos honlapja által közreadott, videofelvételről készült kép egy Kindzsal (Tőr) típusú hiperszonikus rakétával felszerelt MiG-31 vadászrepülőgépről, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a manőverező nukleáris fegyverek kifejlesztéséről tartott beszámolója alatt mutattak be Moszkvában 2018. március 1-jén, Putyin évértékelő beszédének napján. (MTI/EPA/Orosz elnök hivatalos honlapja)
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz elnök hivatalos honlapja

Brit hírszerzés: megtagadják az utasítások végrehajtását az orosz katonák

A GCHQ nevű brit titkosszolgálati szervet vezető Jeremy Fleming szerint egyre inkább úgy tűnik, Vlagyimir Putyin "félreértelmezte az ukrán helyzetet".

Demoralizált orosz katonák véletlenül saját repülőjüket lőtték le véletlenül, megtagadják a parancsok végrehajtását és saját felszereléseiket teszik tönkre - a Sky News cikke szerint Fleming megítélése alapján Vlagyimir Putyin orosz elnököt tanácsadói félnek beavatni abba, ami a valóságban történik Ukrajnában.

Egy csütörtökön Ausztráliában elmondott beszédbe a GCHQ vezetője arról is említést tett, hogy a Wagner Group, egy feltehetően a Kremllel jó kapcsolatokat ápoló katonai magánvállalkozás nagy létszámban küld embereket Ukrajnába, hogy azok az orosz sereg oldalán szolgáljanak. Őket valószínűleg az orosz veszteségek minimalizálásának érdekében fogják bevetni, miközben az orosz hackerek a Moszkva tetteit elítélő országok elleni támadásokat készítenek elő.

Putyin nagy tévedései

A brit információk azt követően kerültek napvilágra, hogy az USA nyilvánosságra hozta: tudomásuk szerint Vlagyimir Putyint saját emberei

nem merik felvilágosítani arról, mi történik a valóságban

az ukrán hadszíntéren - arról sem tudott, hogy sorkatonákkal vonultak be Ukrajnába.

Jeremy Fleming szerint Putyin a következő pontokon számította el magát:

  • alulbecsülte az ukrán ellenállást,
  • alulbecsülte a nyugati reakciókat,
  • alulbecsülte a gazdasági következményeket és
  • túlbecsülte az orosz katonai erőket, gyors győzelemben bízva.

"Bár úgy véljük, hogy Putyin tanácsadói félnek elmondani neki az igazságot, azt kristálytisztán kell tudnia, hogy mi folyik itt, és mekkora tévedésekről van szó" - mondta a GCHQ igazgatója, aki az inváziót stratégiai tévedésnek nevezte.

Kína nem lesz nagy szövetséges

Fleming szerint a demoralizált, eszközhiánnyal küszködő orosz katonák megtagadják a parancsokat, tönkreteszik felszerelésüket és véletlenül saját gépet is lelőttek már - igaz, részleteket nem árult el. Arról is beszélt, hogy a Wagner Group katonáit más konfliktushelyzetekből az ukrán térségbe hozzák át.

Arról is beszélt, miszerint sosem tartották valószínűnek, hogy Moszkva egy nagy és kibertámadással tervezné saját oldalára eldönteni a háborút, de Ukrajnával szemben alkalmazták a kiberhadviselés eszközeit és az országot támogató más államok esetében is ilyesmit terveznek.

Kína szerepéről is szót ejtett: véleménye szerint Oroszország baráti államként tekint Kínára, mely fegyverrel és technológiával látja el, valamint felvásárolja majd az orosz energiahordozókat, ezzel enyhítve a nyugati szankciók hatását.

Kína ugyanakkor leginkább azért nem ítéli el nyilvánosan az inváziót, mert ez az álláspont megerősíti az USA-val való szembenállását, illetve Tajvannal kapcsolatos politikája szempontjából is ezt tartja jobb lépésnek.

"Mindkettejükre, de leginkább Kínára nézve kockázatot jelent, ha túlságosan szoros támogató kapcsolatot alakítanak ki. Oroszország tudja, hogy Kína egyre erősebb lesz katonailag és gazdaságilag. Egyes érdekeik ütköznek" - fogalmazott Fleming.

Évtizedekig tartó változás időszaka jön

A szélesebb értelemben vett biztonsággal kapcsolatosan elmondta: a nyugati, liberális demokráciáknak most kell fellépniük, új utakat kell találniuk az együttműködésre a tekintélyelvű rezsimek jelentette kihívások közepette. Hangsúlyozta továbbá, hogy meggyőzőnek és következetesnek kell lenniük, hogy nagyobb esélyük legyen megnyerni azokat az országokat, amelyek még nem döntötték el, hogy melyik oldalra álljanak.

"Ezek a változások évtizedekig tartanak majd. De azt már most tisztán látom, hogy az, hogy hogyan közelítjük meg ezeket a kihívásokat, legalább annyira fontos lesz, mint az, hogy milyen választ adunk rá" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×