eur:
409.29
usd:
374.36
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Brüsszel, 2018. február 5.Salah Abdeslam, a 2015 novemberében Párizsban elkövetett terrorista merényletsorozat marokkói származású, francia állampolgárságú fővádlottja perének első tárgyalásán egy brüsszeli bíróságon 2018. február 5-én. A merényletsorozat főszervezőjének tartott Abdeslamot gyilkossági kísérlettel vádolják, mert rálőtt az őt elfogni próbáló rendőrökre Brüsszelben. (MTI/EPA/AFP pool/Emanuel Dunand)
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Emanuel Dunand

Salah Abdeslam megerősítette, hogy szándékosan nem robbantotta fel magát

A 2015. november 13-i, 131 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja szerdán megerősítette a párizsi különleges esküdtszék előtt, hogy a támadáskor az utolsó pillanatban meggondolta magát, és úgy döntött, mégsem robbantja fel magát a testére erősített robbanóövvel.

"Lemondtam arról, hogy bekapcsoljam az övemet, nem gyávaságból, nem félelemből, hanem mert nem akartam, ez minden" - mondta a több mint fél éve kezdődött per fővádlottja a támadás túlélőit képviselő egyik ügyvédnő kérdésére.

Az esküdtszék a túlélők csaknem két hónapig tartott tanúvallomásai, majd a merényletek előkészítésének vizsgálata után ezen a héten hallgatja meg a per vádlottjait a terrortámadás napján történtektől.

"Ma szeretnék a hallgatás jogával élni" - mondta Salah Abdeslam a meghallgatása elején. A párizsi Igazságügyi Palota legnagyobb, több mint ötszáz férőhelyes - színültig megtelt - tárgyalótermében a hallgatóság egy része csalódottan sóhajtott fel, mások felháborodottan reagáltak.

"Joga van hozzá, de nem erről volt szó" - válaszolt Jean-Louis Péries, az esküdtszék elnöke, aki nem rejtette el csalódottságát.

A 32 éves, francia állampolgárságú fővádlottat már kétszer meghallgatta az esküdtszék a merényletek előkészületeiről. Februárban egy fél mondattal utalt arra, hogy azért maradt életben, mert az utolsó pillanatban meggondolta magát, és nem robbantotta fel magát a testére erősített robbanómellényével. Akkor azt ígérte, hogy később részletes magyarázatot ad arra, hogy mi történt - emlékeztett az esküdtszék elnöke.

"Erőfeszítéseket tettem, elmondtam dolgokat, de nem bírom tovább" - mondta Abdeslam, aki a nyomozás során végig hallgatott.

Az esküdtszék elnöke megpróbálta meggyőzni a fővádlottat arról, hogy beszéljen. Jelezte, hogy az esküdtek negatív "következményeket" vonhatnak le a hallgatásából. Jean-Louis Péries a nyomozati jegyzőkönyvekből felidézte a merényletek utolsó előkészületeit, a dzsihadista kommandó elindulását Brüsszelből Párizsba, majd azt, hogy a fővádlott mit mondott februárban.

A fekete pólót és szájmaszkot viselő Salah Abdeslam nem kívánt reagálni, majd mintegy két órán át rezzenéstelen arccal maga elé nézve, állva, csendben végighallgatta az esküdtek, az ügyész, majd a túlélőket képviselő ügyvédek egy részének kérdéseit.

Egyedül Claire Josserand-Schmidtnek, a túlélőket képviselő egyik ügyvédnőnek sikerült szóra bírnia a fővádlottat.

"Néhány kérdésre válaszolok, mert megígértem" - mondta Salah Abdeslam maga elé húzva a mikrofont.

Az ügyvédnő kérdésére

a fővádlott megerősítette: maga döntött úgy, hogy nem robbantja fel magát. "Nem gyávaságból, nem félelemből, hanem, mert nem akartam, ez minden"

- mondta.

Arra a kérdésre, hogy az Iszlám Állam terrorszervezethez intézett levelében írtak, miszerint a robbanóöv nem működött, hazugság volt-e Abdeslam részéről, a vádlott elmondta: "Igen, ez történt. Szégyelltem magam, amiért nem csináltam végig. Féltem a többiek tekintetétől. Csak 25 éves voltam. Egyszerűen szégyelltem magam."

Az ügyvédnőt megelőzően a terrorelhárítási ügyészség is feltette a kérdéseit, de azokra a vádlott nem kívánt válaszolni.

"Salah Abdeslam sztárnak gondolja magát, szórakozik velünk, bejelenti, hogy beszélni fog, majd örömét leli abban, ahogy csalódnak a túlélők", amikor mégsem mond semmit - mondta Nicolas Le Bris ügyész. "Ön által megerősítést nyert, hogy a gyávaság a terroristák védjegye. Egy csipetnyi bátorság sincs önben" - tette hozzá.

A terroristák közül egyedül Salah Abdeslam nem járt Szíriában, nem is kapott harci kiképzést.

A nyomozás arra világított rá, hogy ő volt az egyik logisztikai szervező Európában, ő bérelte a gépkocsikat, a lakásokat és szállította a terroristákat.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában. Egy szakértői vélemény megállapította, hogy a robbanóöv nem működött, de az nem volt megállapítható, hogy a dzsihadista megpróbálta-e működésbe hozni vagy sem. Egy utóbb megtalált, az Iszlám Államhoz intézett levelében Abdeslam azt írta, hogy megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet, de az nem működött.

Abdeslam a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta azonban többször is szót kért, együttműködően viselkedik, de elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket.

Ítélethirdetés június végén várható.

(Nyitóképünk 2018. februárjában készült Salah Abdeslam ügyének brüsszeli tárgyalásán.)

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×