eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Ukrajnából menekülő emberek kelnek át a lengyel-ukrán határon a délkelet-lengyelországi Medykában 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: Ukrajnából menekülő emberek kelnek át a lengyel-ukrán határon a délkelet-lengyelországi Medykában 2022. február 25-én. MTI/PAP/DAREK DELMANOWICZ

Több mint félmillióan menekültek már el a háború miatt Ukrajnából

Az ENSZ menekültügyi ügynöksége hozta nyilvánosságra a hatalmas számot.

Lengyelország, Moldova, Magyarország, Románia és Szlovákia mellett még Fehéroroszországba is menekültek a vonattal, busszal, autóval, esetleg gyalog útnak induló ukránok: főként nők és gyermekek hagyják el az országot, miután Volodimir Zelenszkij a 18-60 év közti férfi lakosság részére megtiltotta, hogy elhagyják Ukrajnát, írja a Euronews.

Az UNHCR menekültekért felelős biztosa, Filippo Grandi félmilliónál több menekülő emberről számolt be: a lengyel határon 15 óra alatt több mint 45 ezer ember lépett át. Chris Melzer, a szervezet szóvivője szerint a lengyel-ukrán határnál van, ahol 14 kilométeres sor és mintegy 60 órányi várakozás vár azokra, akik szeretnék elhagyni Ukrajnát.

Az UNHCR becslése szerint a háború miatt 4 millió ember menekülhet el az országból.

A civil segítségnyújtás is jelentős

A korábban más konfliktushelyzetek miatt menekülők helyzetéhez képest most egyértelmű rokonszenvvel fogadják a menekülteket minden szomszédos országban. Ez igaz Lengyelország mellett Magyarországra is. Lengyelország határai okmányok nélkül is nyitva állnak az ukránok előtt, akiktől nem kérnek koronavírustesztet sem.

A lengyel kormány Mostyskába vonatot küldött a harcok közben megsebesültekért, akiket aztán Varsóba szállítottak tovább kezelésre.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is arról beszélt, hogy minden ukrán állampolgárt befogad országa. Magyarországra hazatérési célból jöhetnek nem uniós állampolgárok is vízum nélkül, ha jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában.

A hétköznapi emberek hozzáállása is hasonló mind Lengyelországban, mind Magyarországon: a civilek jórészt az interneten szervezik meg, hogyan tudnak segíteni az érkezőkön.

A határ olyan, mint egy pályaudvar

A romániai Siretben is ukránokkal telt meg vasárnap a határátkelő: a humanitárius csoportok telepítette sátrakból ételt és italt adtak a menekülőknek. A Euronews újságírója úgy írja le a hangulatot, mintha vonatpályaudvaron lenne:

folyamatosan érkeznek és indulnak tovább az emberek.

A segítők az első pillanattól ott vannak a menekültek mellett, kérdezik őket arról, mire van szükségük, tovább mennének-e, vagy szerezzenek nekik helyben szállást. A legtöbben nem terveznek Romániában maradni, hanem harmadik országba igyekeznek tovább.

Európa nagy része megmozdulni látszik

Más európai országok is jelezték már segítő szándékukat: Szerbia is befogad menekülteket, akárcsak Albánia. Horvátország is megnyitotta kapuit az ukránok előtt. A horvát Vöröskereszt és más hatóságok Zágrábban és Eszékben terveket készítenek a beérkező menekültek befogadására.

Bosznia-Hercegovinában is a közösségi médiában szervezik az emberek a segítségnyújtást. "Mi is átéltük ugyanezt... és több mint boldogan segítünk" - posztolta egy család a Facebookon.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×