Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.59
bux:
122101.18
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az Ukrajnát ért orosz támadás ellen tüntetnek a berlini Brandenburgi kapunál 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Bő százezren az Ukrajna melletti berlini tüntetésen

„Ez  Putyin utolsó háborúja” – állt többek között a demonstrálók zászlóin.

Több mint 100 ezren tüntettek vasárnap Berlinben, az Ukrajnával való szolidaritás jegyében. A tüntetők az orosz invázió befejezésére szólítottak fel, és azt mondták, hogy a történelem nem ismételheti önmagát – írja a Reuters alapján a Portfolio.

A német főváros egyes részein megszakadt a vonat- és metróközlekedés, mivel ezrek igyekeztek a Brandenburgi kapuhoz Berlin központjában, az orosz nagykövetség közelében.

A tüntetők

  • „Állítsd meg a háborút!”,
  • „Ez Putyin utolsó háborúja”,
  • „Ukrajnával vagyunk”,

valamint ukrán és Európai Unió-s zászlókkal vonultak fel.

A tömeg nemcsak a kijelölt helyszínt, a Június 17. sugárútnak a Brandenburgi kapu és a Győzelmi oszlop közötti csaknem két kilométer hosszú szakaszát töltötte meg, hanem a főváros egyik fő jelképeként számon tartott kapu másik, keleti oldalán húzódó Unter den Linden sugárút jelentős részét és több környező utcát is.

Sok ezren ukrán zászlót vagy az ukrán nemzeti színekkel kifestett transzparenst emeltek a magasba. A transzparensek feliratain, grafikáin többnyire békét követeltek Ukrajnának vagy bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A tüntetés fő szónoka, Frank Werneke szakszervezeti vezető - a szolgáltató szektorban dolgozók érdekeit képviselő, csaknem kétmilliós tagságú Verdi szakszervezeti szövetség elnöke - kiemelte, hogy a jelenlévők nagy száma "az ukránok iránti szolidaritás erős jele". Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajna ellen nem Oroszország, hanem az orosz államfő műve, és "Putyin nem egyenlő Oroszországgal".

Ugyanezt emelte ki a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) Tanácsának elnöke, Annette Kurschus is, aki azt mondta, hogy az ukrán és az orosz emberek mellett is ki kell állni, és nem szabad gyűlölködni.

A Brandenburgi kapunál a háború kirobbanása óta minden este tüntetést tartanak a békéért és Ukrajna mellett, szombat este pedig több más német nagyvárosban, köztük Münchenben és Frankfurtban is demonstráltak. Ezeken a megmozdulásokon néhány ezren vettek részt.

Az orosz–ukrán háború hatására Németország eltért a régóta követett politikától: Olaf Scholz kancellár vasárnap bejelentette, hogy a kormány 100 milliárd eurót biztosít katonai beruházásokra a 2022-es költségvetésből és korábbi álláspontját felülvizsgálva mégis szállít fegyvert Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×