Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
328.86
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az Ukrajnát ért orosz támadás ellen tüntetnek a berlini Brandenburgi kapunál 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Bő százezren az Ukrajna melletti berlini tüntetésen

„Ez  Putyin utolsó háborúja” – állt többek között a demonstrálók zászlóin.

Több mint 100 ezren tüntettek vasárnap Berlinben, az Ukrajnával való szolidaritás jegyében. A tüntetők az orosz invázió befejezésére szólítottak fel, és azt mondták, hogy a történelem nem ismételheti önmagát – írja a Reuters alapján a Portfolio.

A német főváros egyes részein megszakadt a vonat- és metróközlekedés, mivel ezrek igyekeztek a Brandenburgi kapuhoz Berlin központjában, az orosz nagykövetség közelében.

A tüntetők

  • „Állítsd meg a háborút!”,
  • „Ez Putyin utolsó háborúja”,
  • „Ukrajnával vagyunk”,

valamint ukrán és Európai Unió-s zászlókkal vonultak fel.

A tömeg nemcsak a kijelölt helyszínt, a Június 17. sugárútnak a Brandenburgi kapu és a Győzelmi oszlop közötti csaknem két kilométer hosszú szakaszát töltötte meg, hanem a főváros egyik fő jelképeként számon tartott kapu másik, keleti oldalán húzódó Unter den Linden sugárút jelentős részét és több környező utcát is.

Sok ezren ukrán zászlót vagy az ukrán nemzeti színekkel kifestett transzparenst emeltek a magasba. A transzparensek feliratain, grafikáin többnyire békét követeltek Ukrajnának vagy bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A tüntetés fő szónoka, Frank Werneke szakszervezeti vezető - a szolgáltató szektorban dolgozók érdekeit képviselő, csaknem kétmilliós tagságú Verdi szakszervezeti szövetség elnöke - kiemelte, hogy a jelenlévők nagy száma "az ukránok iránti szolidaritás erős jele". Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajna ellen nem Oroszország, hanem az orosz államfő műve, és "Putyin nem egyenlő Oroszországgal".

Ugyanezt emelte ki a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) Tanácsának elnöke, Annette Kurschus is, aki azt mondta, hogy az ukrán és az orosz emberek mellett is ki kell állni, és nem szabad gyűlölködni.

A Brandenburgi kapunál a háború kirobbanása óta minden este tüntetést tartanak a békéért és Ukrajna mellett, szombat este pedig több más német nagyvárosban, köztük Münchenben és Frankfurtban is demonstráltak. Ezeken a megmozdulásokon néhány ezren vettek részt.

Az orosz–ukrán háború hatására Németország eltért a régóta követett politikától: Olaf Scholz kancellár vasárnap bejelentette, hogy a kormány 100 milliárd eurót biztosít katonai beruházásokra a 2022-es költségvetésből és korábbi álláspontját felülvizsgálva mégis szállít fegyvert Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×