Az orosz elnök két orosz ellenőrzésű kelet-ukrajnai terület függetlenségét kiáltotta ki: az általa Donyecki és Luhanszki Népköztársaságnak nevezett területeket 2014 óta Oroszország fegyverezi, finanszírozza és ellenőrzi: ugyanakkor egészen e hétig Oroszország Ukrajna részeként ismerte el őket.
Vlagyimir Putyin békefenntartó misszióba küldte a hadseregét Ukrajnába, ami azt jelenti, hogy Oroszország a Krím 2014-es annektálása után másodszor is hivatalosan megszállja a szuverén ukrán területet. Egy az orosz államfő által hétfőn aláírt dokumentum azt is lehetővé teszi számára, hogy katonai támaszpontokat létesítsen vagy rakétákat helyezzen el a területeken – írja a The Guardian.
Miért kell Putyinnak Ukrajna?
Beszédében megkérdőjelezte Ukrajna jogát az államisághoz, a modern Ukrajnát a Szovjetunió mesterséges konstrukciójának nevezte. Úgy fogalmazott, az ukrán és az orosz egy nép, az oroszokra pedig veszélyes a nyugati irányultságú Ukrajna. Ukrajna NATO-tagságának lehetőségét "vörös vonalnak" nevezte – és meg akarja mutatni, hogy a 2014-es kijevihez hasonló népi forradalmak hosszú távon nem járnak sikerrel.
A döntés a minszki békemegállapodás végét jelenti, amely a területeket Ukrajna részeként hagyta meg. Ez a megállapodás tartalmazott egy tűzszüneti megállapodást is, amely most szintén érvényét veszti. A 2014 óta tartó harcokban több mint 14 ezer ember halt meg.
A jövő így festhet
Oroszország hadserege valószínűleg hamarosan hivatalosan is bevonul a területekre: igaz, csapatai és katonai járművei már 2014 óta vesznek részt titokban a harcokban. Moszkva most valóban háborúval fenyegeti Ukrajnát abban az esetben, ha tovább harcol a "szeparatisták" ellen. Oroszországot most már szerződés kötelezi arra, hogy megvédje a szeparatistákat a támadástól.
Azzal is igazolhatja Ukrajna további lerohanását, hogy elismeri a két szeparatista kormány területi követeléseit: ezek közé tartozik Mariupol nagyváros, amely a frontvonal túloldalán fekszik.
Ha Oroszország elismeri a kibővített határokat, elrendelheti, hogy csapatai offenzívát indítsanak az ukrán hadsereg ellen.
Ez egy nagyobb konfliktus előjátéka lehet. Oroszország 190 ezer katonát vonultatott fel az ukrán határ mentén, és készen áll egy Kijevet is fenyegető, az ország nagy részén végigsöprő támadásra. Ilyen méretű offenzívára a második világháború óta nem volt példa Európában.
Ellenlépések
A nyugati országok elítélték a fenyegetést, szankciókat vezetnek be Moszkva ellen, csapatok beküldéséről egyelőre nincs szó. Az Egyesült Államok az elképzelhető legerősebb szankciókat ígérte arra az esetre, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát villámháború jellegű szárazföldi hadjárattal, amely olyan nagyvárosokat vehetne be, mint Kijev és Harkiv. A területek elismerése és az orosz erők általi megszállása szintén agressziónak számít, de nem ez a rémálom-forgatókönyv.
Olaf Scholz német kancellár kedden leállította az Északi Áramlat-2 gázvezeték hitelesítési folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország elismerte a két önjelölt köztársaságot.
