eur:
411.34
usd:
392.37
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke beszédre érkezik a ciszjordániai Rámalláh kormányzati negyedében 2020. január 28-án, miután Donald Trump amerikai elnök felvázolta az amerikai kormányzatnak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére irányuló elképzelését Washintonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében. Trump kijelentette, hogy Washington Izrael szerves részeinek tekinti a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepeket, valamint azt is, hogy Jeruzsálemet Izrael állam egy és oszthatatlan fővárosaként ismeri el. Bejelentette továbbá, hogy nagykövetséget tervez nyitni Kelet-Jeruzsálemben, amelyet a palesztinok leendő fővárosának nevezett.
Nyitókép: Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke beszédre érkezik a ciszjordániai Rámalláh kormányzati negyedében 2020. január 28-án, miután Donald Trump amerikai elnök felvázolta az amerikai kormányzatnak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére irányuló elképzelését Washintonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében (MTI/EPA/Alaa Badarneh)

Mahmúd Abbász palesztin elnök utódját keresik

A palesztin elnök utódlásáról is tanácskozik a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közel négy év után, vasárnapra Rámalláhba összehívott 141 tagú Központi Tanácsa - jelentette a Háárec című izraeli újság hírportálja.

Több magas rangú tag és frakció bojkottálja az ülést, mert azzal vádolják Abbászt, hogy célja a belső köre hatalmának megszilárdítása, s a hozzá közel állók pozícióba helyezése érdekében szervezte meg a találkozót, ahol továbbra is blokkolja az Izrael elleni radikális javaslatokat.

A Háárecnek nyilatkozó palesztin tisztségviselők szerint a gyűlés célja a palesztin vezetés elöregedő nemzedékének leváltása, beleértve a 86 éves Mahmúd Abbász palesztin elnök utódjának kijelölését.

A hét végén számos felhívás érkezett a tanácskozás lemondására, bojkottjára. Hanan Asravi, a palesztinok egyik vezető személyisége, aki tavaly lemondott a PFSZ Végrehajtó Bizottságában betöltött tisztségéről, szombaton levelet tett közzé, amelyben kijelentette, hogy bojkottálja a találkozót, mert az elmélyíti a megosztottságot, és sérti az együttműködés és a demokratikus változás elvét.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász és az Iszlam Dzsihád nevű terrorszervezet is visszautasította a meghívást, mert szerintük Abbásznak először hatalommegosztási reformokat kellene bevezetnie.

A bojkottálók azt is hangsúlyozták, hogy nem számítanak jelentős Izrael-ellenes döntésre, továbbá mivel a grémium korábbi döntéseit gyakran figyelmen kívül hagyták, és amíg nem hajtják végre azokat, addig szerintük nincs értelme a "showműsornak".

A Központi Tanács (KT) utoljára 2018 januárjában ülésezett, amikor befagyasztották Izrael elismerését, és véget vetettek az Izraellel folytatott biztonsági együttműködésnek, miután Donald Trump amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. A KT-nek ez, és számos más határozata, soha nem lépett életbe. A vasárnap és hétfőn zajló tanácskozáson várhatóan megválasztják a 2020 novemberében a koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben elhunyt Száeb Erekat palesztin főtárgyaló, a PFSZ Központi Bizottságának főtitkárának utódját.

Várhatóan kinevezik helyére a PFSZ KB tagjává a 61 éves Huszein al-Sejket, a polgári ügyek miniszterét, az Abbászhoz legközelebb álló egyik politikust, és ezzel előkészítik utódlását a jelenleg Mahmúd Abbász betöltötte főtitkári szerepre.

A PFSZ egyik magas rangú tisztségviselője, nevének elhallgatását kérve, azt nyilatkozta a Háárecnek, hogy a kinevezés a jelenleg mindenki által elfogadott "gazdasági béke" doktrínájának megerősítését szolgálja. Szerinte kényelmes Izrael és az Egyesült Államok számára, hogy a Palesztin Hatóság intézményeinek gazdasági megerősítéséről beszélnek diplomáciai előrelépés nélkül.

A 86 éves palesztin elnöknek szívproblémái voltak, és mindeddig nem nevezte meg utódját - emlékeztetett a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap. Utoljára 2005-ben rendeztek elnökválasztást, s azóta Abbász többször elhalasztotta ennek a voksolásnak a megtartását. A Hamász és más iszlamista szervezetek Abbászt vádolják a palesztinok megosztottságáért, de ő a Hamászt tekinti felelősnek a belső vitákért.

A megbeszélésen még várhatóan megvitatják az Izraellel fenntartott kapcsolatokat is. Izrael és a Palesztin Hatóság között 2014-ben megszakadtak a tárgyalások, s megakadt az 1990-es évek elején megindult békefolyamat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×