Több mint 200 ezren írták alá vasárnap délutánig azt a petíciót, amely Tony Blair egykori brit munkáspárti miniszterelnök lovagi címének visszavonását követeli.

Blairt II. Erzsébet királynő emelte lovagi rangra. A volt kormányfő magas kitüntetését az udvar jelentette be, amikor szombaton közzétette az uralkodói elismerések hagyományos újévi listáját.

Mint az Infostart is megírta, a volt kormányfőt a királynő a világ egyik legexkluzívabb lovagi közössége, az Order of the Garter, a 14. század óta létező brit térdszalagrend tagjává avatta.

Az Order of the Garternek, a legmagasabb brit lovagi rendnek, amelynek legfeljebb 25 tagja lehet, mindig tagja a mindenkori uralkodó, aki a többi 24 helyre saját illetékességében, kormányzati ajánlás nélkül nevezhet ki új tagokat.

A férfiak a Sir, a rend női tagjai a Lady előnév viselésére jogosultak, vagyis a volt munkáspárti kormányfő hivatalos megszólítása ezentúl Sir Tony Blair.

Blair 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, és egymás után három parlamenti választást nyert a Munkáspárt – a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő – vezetőjeként, rekordot döntve ezzel a párt történetében.

A volt brit kormányfők hivatali idejük után rendszerint, bár nem törvényszerűen és nem kivétel nélkül, az Order of the Garter tagjai lesznek.

Az egykor rendkívül népszerű Blair megítélésén azonban igen sokat rontott, hogy miniszterelnöksége alatt Nagy-Britannia a hatalmasra duzzadt társadalmi tiltakozás ellenére részt vett az Irak ellen 2003-ban indított háborúban.

A közvéleményt végképp Blair ellen hangolta az iraki háború hátterének feltárására indult brit vizsgálat eredménye.

A brit politikatörténetben példátlan kiterjedésű és időtartamú vizsgálat, amely Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével 2009-ben kezdődött és 2016-ban zárult, gyakorlatilag feleslegesnek minősítette az iraki katonai beavatkozást, kimondva: Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A vizsgálati jelentés szerint 2003 márciusában, a háború kezdetének időpontjában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje - a katonai beavatkozás hivatalos indoklásával ellentétben - nem jelentett közvetlen fenyegetést, a rezsim féken tartásának addigi politikája a szükség szerinti módosításokkal folytatható lett volna.

A Chilcot-bizottság jelentése szerint legalább 150 ezer, "de valószínűleg ennél is sokkal több" iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban; az áldozatok nagy többsége civil volt.

A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas Chilcot-jelentés után különösen felerősödtek azok a hangok, amelyek Tony Blair felelősségre vonását követelték, és a volt kormányfő magas kitüntetésének hétvégi bejelentése szinte azonnal újabb hatalmas tiltakozó hullámot kavart.

A change.org petíciós portálon alig néhány órával később megjelent egy felhívás, amely szerint éppen Tony Blair az személyiség, aki a legkevésbé érdemel meg bármiféle állami kitüntetést, nem beszélve egy olyan elismerésről, amelyet személyesen az uralkodó adományoz.

A petíció szerint Blairt személyes felelősség terheli számtalan ártatlan civil haláláért, és emiatt háborús bűncselekmények vádjával kellene törvény elé idézni.

A felhívás követeli, hogy Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezze II. Erzsébet királynőnél Blair lovagi kitüntetésének visszavonását.

A petíciót vasárnap délutánig több mint 220 ezren írták alá, és percenként több százzal nőtt a csatlakozók száma.

Blair már a Chilcot-jelentés közzététele előtt csaknem egy évvel elismerte, hogy tévesek voltak azok a hírszerzési értesülések, amelyekre Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az iraki katonai beavatkozásról hozott döntést alapozta.